Boldogságóra Program

A fenntartható boldogság témát kétféle relaxációs gyakorlattal, az „Égig érő fa vagyok , megnövök ,mint a nagyok…”indítottunk,majd a „Dagasztás” mozdulatát utánoztuk. Mindannyian örömmel vettek részt ezekben, mivel mindennapjainkat többféle mozgásos játék szokta színesíteni.
A „szeretetfolyosó”-hoz a gyerekek két csapatot alkotva sorakoztak fel egymással szembe. Egy gyermek elindult a folyón keresztül nyitott szemmel, kérésére nem kötöttük be a szemét. Miközben haladt , mindenkinél megállt egy pillanatra,majd mondtak neki egy olyan tulajdonságot,amiért megkedvelték vagy amiben ügyes-pl. „Szép és kedves vagy”,”Jól lehet veled játszani”,”Szépen színezel.”A folyosó végén vártam a gyerekeket.
A kerekerdő meséjével folytattuk a feldolgozást, amit két részletben meséltem el, mivel elég hosszú mese , és a kiscsoportosok így könnyebben fogadták,ill. várták a folytatást .
Beszéltünk „ kerekerdő” csodafáinak boldogsághozó gyöngyszemeiről. Mindenki elkészítette a saját maga által kiválasztott boldogsághozó gyöngyszemet, amit kiszínezhetett. Elmondhatták egy példa említésével, hogy miért azt választották pl. „Hálás vagyok,mert anyukám játszik velem” vagy”Anyukám fagyit vett nekem”,apró örömként említették pl.”Örültem,hogy játékot kaptam”,”Fagyiztunk”, jó cselekedetként legtöbben a segítséget hozták fel példaként. Mesehallgatást, ill. a beszélgetőkört követően kerekerdő csodálatos fái közül az egyikre felragaszthatták elkészült munkáikat. A „Bízz bennem!” játékhoz a „Boldogságvár” helységeit székekből alakítottuk ki. Egyesével és bekötött szemmel segítséget nyújtva járták végig a kanyar- gós, labirintusszerű folyosókat. Témánkat öleléslánccal zártuk, ezt nagyon élvezték a gyerekek, persze akadt olyan is, aki kissé visszafogottabb volt, és nehezebben ölelte meg a másikat.
A második körnél már mindannyian bátrabban és sokkal nyitottabban ölelték meg egymást. Végső zárásként felidéztünk néhány együtt töltött pillanatot és élményt, emléket. Ezekről fotók is készültek ,amelyeket közösen meg is néztünk.

Képek