Boldogságóra Program

Boldogságóra Reflexió: Boldogító jó cselekedetek (3.b osztály)
A foglalkozás menete és tevékenységei:
• Fogalomtár a táblán: Az óra elején tisztáztuk a témához kapcsolódó kulcsszavak jelentését (önzetlenség, jótett, adakozás, köszönet, figyelmesség, segítőkészség, adomány). Megbeszéltük, hogy a jó cselekedet ránk is jó hatással van, mi is boldogabbak leszünk tőle.
• Mesehallgatás és szövegfeldolgozás: Elolvastam Móra Ferenc Szánkó című művét. A gyerekeknek figyelniük kellett, hogy a táblán lévő tulajdonságok melyik szereplőre igazak. A mese után megbeszéltük a történetet, és hiányos mondatokat fejeztünk be a szöveg alapján.
• Közmondás és beszélgetés: Értelmeztük a „Jó ott adni, ahol senki se kér” közmondást. A tanulók elmesélték saját élményeiket, hogy kerültek-e már hasonló helyzetbe, majd megvitattuk, hogy mindenki képes-e jó cselekedetet végezni.
• Páros szituációs játék: Szavak nélkül, csupán mozdulatokkal kellett eljátszaniuk 1-1 jó cselekedetet (pl. szomorú osztálytárs megvigasztalása, elesett társ felsegítése).
• Kreatív feladat (Emberalak színezése): Minden diák kapott egy papír emberalakot. Ahogy haladtunk előre a beszélgetésben, úgy színezhették ki a gyerekek a megfelelő testrészeket. Megbeszéltük, mit csinál a jótevőnél az okos fej, a figyelő szem, a kérést meghalló fül, a biztató mosoly, a segítő kéz és a szeretetteljes szív.
• Óra lezárása: A „Hogy érezted magad az órán?” kérdéssel zártunk, ahol a gyerekek kifejezhették az órával kapcsolatos pozitív érzéseiket.
Pedagógiai tanulság és reflexió:
A harmadikosok rendkívül aktívak és empatikusak voltak. Az emberalak szakaszos színezése nagyszerűen fenntartotta a figyelmüket, és vizuálisan is tudatosította bennük, hogy a jó cselekedetekhez nem kell nagy dolgokra gondolni: elég egy figyelő szem, egy jó szó vagy egy segítő kéz a mindennapokban. A gyerekek saját élményeken keresztül értették meg, hogy a környezetük támogatásával a saját boldogságérzetüket és az osztályközösség összetartozását is növelik.

Képek