Boldogságóra Program

Őszinte beszélgetés előzte meg a kártya elkészítését. Elmondták a gyerekek, hogy szerintük mikor kit bántottak meg. (Volt amire a megbántott már nem is emlékezett. 🙂 ) Beszélgettünk arról, hogy aki nem bocsát meg másnak, neki sem jó érzés, hiszen együtt vannak, nem lehet mindig kerülni a másikat. A fölöslegesen hordott sérelmet jelképeztük azzal, hogy magasba tartották a tolltartóikat, ami akadályozta őket a későbbiekben. Lassan rátértünk a feladatra, a kártyák elkészítésére. Sokan rögtön le is tették amit tartottak. Remek példa volt arra, hogy milyen nehézséget jelent az ami fölösleges – harag. Elkészítették a kártyákat, amit először egyesével adtak oda a megbántottatnak, aki minden esetben el is fogadta természetesen a bocsánatkérő kártyát. Utána mindenki mehetett mindenkihez átadni a kártyát. Aznap pont nagy aktualitása is volt a megbocsátásnak. Ez a foglalkozás remek alkalom volt arra, hogy megoldódjon az aznapi probléma is. Mosoly – meglepetés – jókedv lett a tanóra vége. 🙂