Boldogságóra Program

Sikertörténet
Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban volt egy bolygó: Űrhida. Ezen a bolygón éltek az űrhidaiak, akik egyedülinek gondolták magukat az egész univerzumban. Ide zuhant egy csillagfényes napon egy idegen űrhajó, amin az Alba Regia bolygóról érkezett család utazott. Kék volt a bőrük, piros a hajuk és rettentően megrémültek a zuhanástól. Mindenképpen meg akarták próbálni helyrehozni az űrhajójukat, hogy hazatérhessenek. Félelmetesnek találták a bolygót és a lakóikat is. Az első nehézséget az jelentette, hogy elfogyott az üzemanyaguk és nem tudták, hogyan értethetnék meg magukat az idegen lényekkel. Ebben a bizonytalanságban teltek a napok, mígnem a legkisebb utazón Albin eluralkodott a kíváncsiság. Összeszedte minden bátorságát és kimerészkedett az űrhajóból. Semmi nem volt a közelben, így elindult segítséget kérni. Hitt benne, hogy meg tudja csinálni, hiszen az ő bolygójukon is mindenki barátságos volt és szívesen segített a másiknak. Hamarosan találkozott egy űrhidaival és megpróbálta neki elmagyarázni, mit szeretne de nem értették egymás nyelvét. Rajzolni kezdett hát a csillagporba, hátha így megérti az idegen. Mikor már úgy tűnt, hogy sikerülni fog és végre megtalálták a közös nyelvet, az űrhidai egyszer csak felpattant és lélekszakadva rohanni kezdett. Szegény Albi teljesen kétségbeesett, leroskadt a porba és sírni kezdett. Még soha nem érzett ekkora tanácstalanságot. Kis idő múlva összeszedte magát, felállt és visszaindult a családjához. Ebben a pillanatban körbevette egy tucat űrhidai és izgatottan ugráltak. Mire magához tért nagy meglepettségéből, már az űrhajójuknál voltak és az idegenek a családját csodálták. Az „új nyelv”-en megismerkedtek velük , összebarátkoztak , végül az űrhidaiak segítettek megjavítani az űrhajót és üzemanyagot is adtak nekik. Együtt ünnepeltek új barátaikkal, míg a következő holdtöltekor haza nem tértek.

Képek