Április_A MEGBOCSÁTÁS hónapja

Dalai-Lama-konyve.jpg

TANMESE A MEGBOCSÁTÁSRÓL

Két jó barát vándorolt a sivatagban. A hosszú út alatt vitába keveredtek egymással, aminek az lett a vége, hogy az egyik arcul csapta a másikat. Az anélkül. hogy egy szót is szólt volna, letérdelt, és a következő szavakat írta a homokba:
„Ma a legjobb barátom pofon vágott.”

Kénytelenek voltak együtt folytatni az útjukat, míg egy oázishoz nem érkeztek. Itt elhatározták, hogy lemossák magukról az út porát, és megfürdenek a tóban. A két barát közül először az merült el a habokban, akit a másik megütött. Nem ismerte a vizet, így hamarosan bajba került, és fuldokolni kezdett.
A másik ekkor életét kockáztatva utána ugrott, és az utolsó pillanatban sikerült kimentenie barátját a tóból.

Miután a fuldokoló magához tért, keresett egy követ és belevéste:
„Ma a legjobb barátom megmentette az életemet.”
Erre megkérdezte őt a másik:
– Amikor megütöttelek, a homokba írtad a gondolataidat. Most, hogy megmentettelek, a kőbe vésted a szavaidat. Miért?

A sértett barát így felelt:
– Ha valaki megbánt vagy megsért bennünket, a homokba kell leírnunk, hogy a megbocsátás szele elfújhassa. De ha valaki jót tesz velünk, kőbe kell vésnünk, nehogy a szél, a víz, vagy bármi is elfelejttesse velünk!
Szakmais csoport

Képek