Boldogságóra Program

Boldogságóra Alapprogram éves beszámoló:

A Sárbogárdi Zengő Óvoda idén, 2025/26-os nevelési évben először nyerte el a Boldog Óvoda címet.
A Katica csoportban indultak el a boldogságóra foglalkozások. A csoportban középső- nagycsoport, 4-6 éves gyermekek voltak. Októberben kezdődtek el az első foglalkozások, melyeket a gyerekek izgalommal vártak. A foglalkozások megtervezéséhez a korosztálynak ajánlott kézikönyvet használtam fel: Bagdy Bella, Prof. Dr. Bagdy Emőke, Tabajdi Éva – Boldogságóra kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek, 3-6 éveseknek. Havi egyszer (kivétel október) tartottam boldogságóra foglalkozást a 10 fő téma figyelembevételével.

Első foglalkozás során a hála gyakorlására helyeztünk hangsúlyt. (2025. 10. 10.)
Célom volt, hogy a gyermekek megtapasztalják a hála érzését. Ismerjék meg és fogalmazzák meg, hogy mi mindenért lehetnek hálásak a mindennapokban.
A foglalkozást relaxációval kezdtük, melyet a kézikönyvből választottam („Medve vagyok és cammogok”). A témát A hálás mackó (Kovácsné Demeter Mónika Iringó meseíró) meséjével dolgoztuk fel. A történethez kapcsolódóan kérdéseket tettem fel a gyermekeknek, melyek a hála fogalmára vezették rá a gyerekeket. A csoportom középső- nagycsoport (4-6 éves korosztály), így az ő szintjükön beszéltük meg.
Ezután nyomtattam képeket olyan dolgokról, amiért hálásak tudnak lenni a gyerekek (család, barátok, természet, játékok, állatok. Erről is beszélgettünk, elmondhatták a saját véleményüket ezekről a dolgokról. A legtöbb gyermek az anyukájáért és az apukájáért volt hálás, illetve a barátokért.
A képek után kikészítettem egy nagy kosarat a csoportszoba közepére és a gyermekeknek az volt a feladatuk, hogy a csoportszobából válasszanak olyan játékot, amiért hálásak, amelyet a legjobban szeretnek. Ez a feladat igazán tetszett nekik.
A foglalkozás zárásaként meghallgattuk Bagdy Bella Boldog vagyok című dalát.
Illetve megkértem a gyerekeket, hogy otthon meséljék el a szüleiknek, hogy miért hálásak nekik, ezzel is segítve a téma továbbvitelét.

A második foglalkozáson az optimizmus volt a fő témánk. (2025. 10. 20.)
Célom volt, hogy a gyermekek az optimizmus fogalmát életkoruknak megfelelően megismerjék. Fontos volt továbbá a pozitív érzelmek megismertetése is.
A foglalkozást relaxációval kezdtük, melyet a kézikönyvből választottam („Napra forgó a napraforgó”). A témát A kiskakas gyémántfélkrajcárja című népmesével dolgoztuk fel. Nagyon jól beleillik az optimizmus témájába, hiszen a kiskakas nem adja fel a gyémántfélkrajcár visszaszerzését, hisz abban, hogy visszaszerezheti, minden akadályra megoldást talál. A mese végén sikerrel jár, így ez is megerősíti a gyermekeket abban, hogy érdemes próbálkozni, pozitívan hozzáállni. A meséhez kapcsolódóan kérdésekkel segítettem megértetni a témát. (Kérdéseim: Miért nem adta fel a kiskakas? Te mit tettél volna a helyébe? Mit jelent az, hogy „újra megpróbálom”?)
A témát játékokkal is elmélyítettük. Első játék a varázsszemüveg című játék volt. Aki felvette ezt a szemüveget, ő csak jó dolgokat mondhatott. Több gyermek a meséhez kapcsolódóan mondott jó dolgokat.
Ezután élő társast játszottunk. Címe: Felhőből napsütés. A felhő mezőn álltak a gyerekek. Mondtam egy-egy helyzetet, pl. Elvesztetted a ceruzádat, Nem te lettél az első az öltözésben, Összedőlt a tornyod, Összevesztél egy barátoddal, stb. Ha egy gyermek tudott mondani egy optimista megoldást, akkor előre léphetett a Napocska felé. A játék lezárásakor minden gyermek a Napocska mezőn állt.
A foglalkozás zárásaként meghallgattuk Bagdy Bella Pozitív gyerek vagyok című dalát, illetve kiosztottam az optimizmus jelével kapcsolatos színezőt.

A harmadik foglalkozásunk a társas kapcsolatok ápolásáról szólt. (2025. 11. 20.)
Célom volt, hogy erősítsem a gyermekek pozitív társas viselkedését, biztosítsam a közös játék örömének átélését.
A foglalkozást relaxációval kezdtük, melyet a kézikönyvből választottam („Totyog a liba, nagy a galiba”). Egy kis ráhangolódással kezdtünk, indítottam egy „Mosolygó-kört”, ez jó hangulatot teremtett a csoportban. A témát A kőleves című népmesével dolgoztuk fel. A mesét videóról játszottam le a gyerekeknek. A mese megnézése után meginvitáltam a gyerekeket közös „kőleves” készítésre. Egy lábost középre raktam, beleraktam egy követ. Mindenki hozhatott hozzá valamit a babakonyhából. Nagycsoportosoknál kettesével küldtem el őket hozzávalókért, együtt kellett egy dolgot kiválasztaniuk. Célom volt, hogy megosztozzanak a hozzávalókon, és beszéljék meg együtt, hogy melyiket válasszák. A gyerekek nagyon kreatívak voltak és meglepően jól össze tudtak dolgozni.
A „kőleves” készítése után „Ölelő körrel” és Bagdy Bella Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek című dalával zártuk.
A dal után felkínáltam a gyerekeknek a lehetőséget arra, hogy ha van kedvük akkor rajzoljanak egyet a legjobb barátjuknak. Örültem neki, hogy több gyermek is élt a lehetőséggel.

Negyedik foglalkozásunk középpontjában a jó cselekedetek gyakorlása állt. (2025. 12. 03.)
Célom volt, hogy ráirányítsam a gyermekek figyelmét arra, hogy a kedves, segítőkész cselekedetek örömet szereznek másoknak és magunknak is. Továbbá, hogy a jó cselekedetek hozzájárulnak a közösség jó hangulatához és a pozitív kapcsolatok kialakulásához.
A foglalkozást relaxációval kezdtük, melyet a kézikönyvből választottam („Fújj, fújj”). A témát Bartócz Ilona: Jön a Mikulás című meséjével dolgoztuk fel. Ehhez kapcsolódóan kérdéseket tettem fel. Hangsúlyozom: „A Mikulás azt is nézi, hogy hogyan bánunk egymással!”.
Mozgásos játékkal folytattuk: „Jó cselekedetek kosara” című játék. Kiraktam egy kosarat középre és mellé szívecskéket. Különböző helyzeteket mondtam pl.: Segítek anyukámnak főzni/összepakolni, Nem pakolom össze a szobámat, Köszönök reggel a csoporttársaimnak, Ellököm a társamat, stb. A gyerekek amennyiben jó cselekedetnek ítélték meg az adott helyzetet, akkor egy szívecskét dobtak bele a kosárba. A játék végére megtelt a kosár jó cselekedetekkel.
A foglalkozás zárásaként meghallgattuk Bagdy Bella Jó emberré csak a szívemmel válhatok című dalát.

Az ötödik foglalkozás a célok kitűzéséről és eléréséről szólt. (2026. 01. 14.)
Célom volt, hogy a gyermekek az életkoruknak megfelelő módon ismerkedjenek meg a célkitűzés fogalmával. Felismerjék, hogy a célok eléréséhez kitartásra, türelemre és többszöri próbálkozásra van szükség.
A foglalkozást relaxációval kezdtük, melyet a kézikönyvből választottam („Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…”).
A relaxációt követően meghallgattuk a hónap dalát: Bagdy Bella: Van nekem egy álmom. Ehhez koreográfiát is kitaláltam, mely a dalban énekelt sorokra illik. A témát egy mesével dolgozzuk fel: Lázár Ervin – A nagyravágyó feketerigó. A meséhez kapcsolódva tettem fel kérdéseket a gyerekeknek, mellyel a témát át tudtuk beszélni a korosztályuknak megfelelő nyelven: Ki volt a mese főszereplője? Mit szeretett volna a feketerigó? Szerintetek ezt miért volt ez olyan fontos neki? Mit érezhetett a rigó, amikor nem sikerült neki elsőre amit eltervezett?.
A mese után körbe adtam a feketerigó síkbábomat és akinek a kezébe volt, mondhatott egy saját célt. Egy kicsit nehezebben ment ez a játék, de végül mindenkinek sikerült mondani egy dolgot.
Ezután 3 csoportra osztottam a gyerekeket. Készítettem egy társast, melynek az volt a lényege, hogy a kismadarat eljuttassák közösen a madáretetőhöz. Dobókockával dobott minden gyermek egyet és annyit léphettek a kismadárral ahányat dobtak. A cél, az volt, hogy összedolgozzanak, nem pedig a verseny. Ez a játék nagyon tetszett nekik.
A foglalkozás zárásaként kiszínezték a gyerekek a célkitűzés jelét.

Hatodik témaként a megküzdési stratégiákról beszélgettünk játékosan. (2026. 02. 26.)
Célom volt, hogy a gyermekek ismerjék fel, hogy mindenkivel előfordulhatnak nehéz helyzetek és kellemetlen érzések, ismerkedjenek meg életkoruknak megfelelő megküzdési stratégiával.
A témát A mérges teknős című saját feldolgozású mesével vezettem fel.
Ezután szituációs játékok játszottunk: Melyik megküzdési stratégiát használnák? – elvonulás, segítségkérés, bátorító mondat, ölelés, rajzolás. Ezekkel kapcsolatos képeket ragasztottam ki egy táblára. A gyermekeknek egy adott szituációban kellett választaniuk egyet ezek közül. Sokan választották a rajzolást és az ölelést. A játék után adtam minden gyermeknek egy „varázspajzs” színezőt, melybe belerajzhatták azt, hogy nekik mi segít amikor nehéz.
A foglalkozás zárásaként meghallgattuk Bagdy Bella: Ellazulni jajj de jó című énekét.

A hetedik foglalkozás témája az apró örömök élvezete volt. (2026. 03. 27.)
Az volt a fő célom, hogy a gyerekek megtapasztalják, hogy a boldogság nem mindig a nagy dolgokban van, hanem a hétköznapok apró örömeiben, erősödjön a pozitív életszemléletük.
A foglalkozást relaxációval kezdtük, melyet a kézikönyvből választottam („Malomkörzés”). Ezután a kézikönyvben található mesét (Újra együtt) olvastam fel a gyerekeknek. Kérdéseket tettem fel a téma feldolgozását segítve: Milyen „kicsi dolgoknak” örült a mese szereplője? Te milyen apró dolgoknak tudsz örülni?.
A mese után mozgásos játékot játszottunk: „Öröm-pillangók” – A gyerekek voltak a pillangók, akik a csoportszobában repkedtek zenére. Ha a zene megállt, akkor gyorsan kerestek valakit, akivel megoszthattak egy apró örömöt. Pl.: szeretek rajzolni, szeretem a fagyit, szeretem a Balatont, stb.
A téma lezárásaként „Örömfát” készítettünk. Kiraktunk egy nagy papírfát. A gyerekek kaptak színes leveleket kívágva. Ezekre rajzolhattak valami olyan dolgot, ami számukra örömet okoz. Utána felragasztották a fára és együtt megcsodáltuk az elkészült „örömfát”.
A fa elkészítése után még meghallgattuk Bagdy Bella: Imádok élni című dalát.

A nyolcadik foglalkozáson a megbocsátás jelentőségére tettük a hangsúlyt. (2026.04. 23.)
Célom volt, hogy a gyermekek érezzék a bocsánatkérés súlyát és a megbocsátás fontosságát.
A témát a Tündéri bocsánat című mesével dolgoztuk fel. Ehhez a meséhez a kézikönyvből választottam kérdéseket.
Játszottunk szituációs játékokat, melyekben a következő varázsszavakat kellett használniuk a gyerekeknek: bocsánat, megbocsátok, sajnálom.
A megbocsátás labdája című játékot is játszottuk. A gyerekek körben álltak, akinek a labdát dobtam be kellett fejeznie a mondatot: Pl.: Megbocsátok, ha…; Jó érzés, amikor…; Akkor kérek bocsánatot, ha…
A témát zenehallgatással zártuk, Bagdy Bella: Ho’oponopono című dalával.

A kilencedik foglalkozáson fő téma a testmozgás volt. (2026. 05. 22.)
Az volt a célom, hogy a gyermekek megtapasztalják a mozgás örömét a játékos tevékenységeken keresztül, tapasztalják meg azt, hogy minden gyermek saját képességeihez mérten lehet ügyes, és a mozgásban való részvétel fontosabb, mint a teljesítmény.
A foglalkozást relaxációval kezdtük, melyet a kézikönyvből választottam („Almát szedj, ügyesedj, szőlőt szedj, ügyesedj”).
Ezután elolvastam a gyerekeknek Bezzeg Andrea: A lusta király című meséjét és ehhez kapcsolódóan egy akadálypályát találtam ki a gyerekeknek, melyben ők is ugyanazokon az akadályokon mentek keresztül, mint a mesében a lusta király. Az összes eddig tartott boldogságóra foglalkozások közül ez tetszett a legjobban a gyerekeknek.
A foglalkozást Bagdy Bella: Jól érzem magam boogie című dalával zártuk.

Tizedik foglalkozásként a fenntartható boldogságot helyeztem középpontba. (2026. 06. 07.)
Célom volt, hogy a gyermekek ismerjék fel, hogy a boldogság nem csak tárgyakból, hanem élményekből, szeretetteljes kapcsolatokból és jó cselekedetekből is fakad. Legyenek nyitottak a boldogságfokozó tevékenységekre. Váljon szokássá számukra ezek használata.
A foglalkozást relaxációval kezdtük, melyet a kézikönyvből választottam („Domborítok, mint a cica, házba bújok, mint a csiga…”). Meghallgattuk és közösen mozogtunk Bagdy Bella: Jobb veled a világ című dalára.
A dal után elolvastam a gyerekeknek Bezzeg Andrea Boldogerdő – Kerekerdő című meséjét. A munkafüzet 70. oldalán ehhez a meséhez kapcsolódó feladatlapot csináltuk meg és elevenítettük fel az eddig megbeszélt dolgokat közösen a gyerekekkel.
A foglalkozást „Ölelő körrel” zártuk.

Az óvodánk részt vett a Nemzeti faültetés napján is. 2026. február 27-én ültettünk el közösen három csoporttal egy fenyőfát az óvoda udvarán. A faültetés reggelén külső világ tevékenység keretében a csoport foglalkozásokon beszélgettünk a fák jelentőségéről mivel járulnak hozzá az életünkhöz. A mi kiválasztott fánkat szülőktől kaptuk, és azért választottunk fenyőfát, mert a fenyő a szeretet, és az összetartozás jelképe is, mindenkinek pozitív élménye kapcsolódik hozzá. A mesterséges intelligencia segítségével írattam egy dalt a fenyő elültetéséhez. Ehhez egy közös táncot is szerveztem, melyet a faültetés alkalmával eltáncoltunk a fa körül. Azóta óvjuk, védjük és gondoskodunk az elültetett fáról.

A Víz Világnapját összekapcsoltuk óvodai szinten a Boldogság Világnapjával. 2026. 03. 20-án Hála fát készítettünk, melyek leveleire a gyerekek szülei írtak személyes dolgokat, melyekért hálásak az életükben. Nagyon aktívak voltak a szülők, a legtöbb levélen azt olvashattuk, hogy a családjukért és a gyermekükért hálásak, illetve sok levélen szerepelt az egészség szó is.

Az óvodánkban két hetente kutyaterápiás foglalkozás zajlott. Március hónapban kapcsolódva a Boldogság Világnapjához plakátot készítettek arról, hogy mitől lehet boldog egy kutya.

Véleményem szerint a gyermekek élvezték a foglalkozásokat, többen megnyíltak a beszélgetések során és általában jó hangulatban teltek a tevékenységek. Nekem is külön élmény volt készülni ezekre a foglalkozásokra, többször ötleteltem fejből is, igyekeztem új játékokat is kitalálni.
Jövőre is tervezem folytatni a boldogságóra foglalkozásokat. Új csoportfelállás lesz, új kihívásokkal, új gyermekekkel.

Képek