Édesanyátokra és/vagy nagymamátokra gondolva lepjétek meg őt egy olyan kézzel készített ajándékkal, ami, ha így nézzük, lehet könyvjelző, ha úgy nézzük, akkor pedig lehet fali dísz is.
Ragaszthattok rá préselt virágot, rajzolhattok, festhettek rá, ám mindenképpen szerepeljen rajta az is, hogy mi mindenért vagytok hálásak a nagyinak.
Prof. dr. Sonja Lyubomirsky boldogságkutató Hogyan legyünk boldogok – Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben című könyvéből kiderül, hogy miért a hála az egyik leghatásosabb boldogságfokozó technika. Ez egy olyan eszköz, amelyik állandóan a rendelkezésünkre áll, és amelyet meglepő módon csak nagyon kevesen alkalmazunk az életünkben – valószínűleg azért, mert nagyon keveset tudunk a jótékony hatásairól.
A hála hatása
A hálás gondolkodás képes semlegesíteni a negatív érzéseket, mint például:
az irigységet, a kapzsiságot, az ellenségességet, az aggodalmaskodást, a bosszankodást, a rosszkedvet és még a magányt is.
Sonja Lyubomirsky szerint a hála
- segít az élet pozitív élményeit megélni és élvezni;
- megerősíti önbecsülésünket, önértékelésünket;
- segít feloldani a feszültségeket és a megrázkódtatásokat;
- segítőkésszé tesz, ezáltal növeli a hasznosság érzését;
- javítja és megerősíti az emberi kapcsolatokat, és segít az újak kibontakoztatásában;
- kiemel a másokkal való összehasonlítgatás világából, és megtanít örülni annak, amink van;
- a hála összeegyeztethetetlen a negatív érzésekkel, ezért képes megszüntetni a haragot, az irigységet, a keserűséget;
- feloldja a jó dolgokhoz való hozzászokást.
A pozitív pszichológia két kutatási eredménye
A pozitív pszichológia irányzat több felmérést is végzett már a témával kapcsolatban, most csak kettőt emelünk ki. A University of California Davis kutatásában krónikus betegeket osztottak három csoportra. Az első csoportnak mindennap le kellett írnia öt dolgot, amiért hálás. A másodiknak öt dolgot, amiért bosszús, a harmadiknak pedig csak öt dolgot, ami történt vele. Pár hét leforgása után az első csoport jelentősen optimistábbnak, boldogabbnak, aktívabbnak és kevésbé betegnek érezte magát, mint a másik kettő.
A University of Miami kísérleteiből kiderült, hogy a túl magas koleszterinszintet is csökkenti, ha hálával tudunk gondolni másokra, vagyis rendszeresen megfogalmazzuk, hogy ki miért fontos és értékes számunkra.
Megtaníthatjuk gyermekeinknek a hálakifejezés készségét. Erről szól a Boldogságóra programunk első hónapja.
Édesanyátokra és/vagy nagymamátokra gondolva lepjétek meg őt egy olyan kézzel készített ajándékkal, ami, ha így nézzük, lehet könyvjelző, ha úgy nézzük, akkor pedig lehet fali dísz is.
Ragaszthattok rá préselt virágot, rajzolhattok, festhettek rá, ám mindenképpen szerepeljen rajta az is, hogy mi mindenért vagytok hálásak a nagyinak.
Prof. dr. Sonja Lyubomirsky boldogságkutató Hogyan legyünk boldogok – Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben című könyvéből kiderül, hogy miért a hála az egyik leghatásosabb boldogságfokozó technika. Ez egy olyan eszköz, amelyik állandóan a rendelkezésünkre áll, és amelyet meglepő módon csak nagyon kevesen alkalmazunk az életünkben – valószínűleg azért, mert nagyon keveset tudunk a jótékony hatásairól.
A hála hatása
A hálás gondolkodás képes semlegesíteni a negatív érzéseket, mint például:
az irigységet, a kapzsiságot, az ellenségességet, az aggodalmaskodást, a bosszankodást, a rosszkedvet és még a magányt is.
Sonja Lyubomirsky szerint a hála
- segít az élet pozitív élményeit megélni és élvezni;
- megerősíti önbecsülésünket, önértékelésünket;
- segít feloldani a feszültségeket és a megrázkódtatásokat;
- segítőkésszé tesz, ezáltal növeli a hasznosság érzését;
- javítja és megerősíti az emberi kapcsolatokat, és segít az újak kibontakoztatásában;
- kiemel a másokkal való összehasonlítgatás világából, és megtanít örülni annak, amink van;
- a hála összeegyeztethetetlen a negatív érzésekkel, ezért képes megszüntetni a haragot, az irigységet, a keserűséget;
- feloldja a jó dolgokhoz való hozzászokást.
A pozitív pszichológia két kutatási eredménye
A pozitív pszichológia irányzat több felmérést is végzett már a témával kapcsolatban, most csak kettőt emelünk ki. A University of California Davis kutatásában krónikus betegeket osztottak három csoportra. Az első csoportnak mindennap le kellett írnia öt dolgot, amiért hálás. A másodiknak öt dolgot, amiért bosszús, a harmadiknak pedig csak öt dolgot, ami történt vele. Pár hét leforgása után az első csoport jelentősen optimistábbnak, boldogabbnak, aktívabbnak és kevésbé betegnek érezte magát, mint a másik kettő.
A University of Miami kísérleteiből kiderült, hogy a túl magas koleszterinszintet is csökkenti, ha hálával tudunk gondolni másokra, vagyis rendszeresen megfogalmazzuk, hogy ki miért fontos és értékes számunkra.
Megtaníthatjuk gyermekeinknek a hálakifejezés készségét. Erről szól a Boldogságóra programunk első hónapja.