Boldogságóra Program

A gyerekekkel több napon keresztül boncolgattuk, mit is jelent az optimizmus. Egy beszélgető kör keretében, megkérdeztem a gyerekeket, mit jelent az, ha valaki optimista. Olyan válaszok érkeztek, egy két nagycsoportos gyerektől, hogy vidám, boldog, de többnyire nem értették a szónak a jelentését. Ezután mindenki elmondhatta egy rossz élményét, és azt hogyan sikerült végül megvígasztalódnia. Ezt követően két csapatra bontottam csoportot, egy szomorú és egy vidám csapatra. A vidámaknak el kellett érniük, hogy a szomorúak is vidámak legyenek és velük együtt nevessenek. Ez azért volt érdekes, mert az egyik kisfiú sírva fakadt, hogy ő a szomorú csapatba került, így nagyon élethű volt a helyzet, mert el kellett érniük, hogy a síró kisfiú is nevessen, ami természetesen sikerült nekik. Következő feladatként egy tükröt adtunk körbe, amibe bele kellett nézni és elmondani mindenkinek, mit lát magán/magában a legszebbnek. Ezt a feladatot nagyon élvezték, és a legszívmelengetőbb válasz számomra az volt, amikor az egyik kisfiú azt mondta, hogy a „mosolyom”
Pár nap elteltével egy A3 rajzlapra, rajzoltam egy nagyítót, és azt kértem tőlük, hogy a nagyító köré, rajzoljanak valami szomorút, a nagyítóba pedig valami vidáman. Egy nagyon érdekes alkotás készült, mert a kép a lángot egyszerre jeleníti meg, jó és rosszként. A nagyító köré egy tűz eset rajzolódott ki nagy füstfelhőkkel, a nagyítóba pedig egy szülinap, ahol a szülinapi gyertya jelképezi a tüzet.
Ebben a hónapban mottónká vált, hogy „minden rosszban van valami jó”

Képek