Boldogságóra Program

Iskolánk az utolsó hét szerdáján Boldogságnapot tartott az összes évfolyam számára, elsőtől nyolcadikig. A program a következőképpen zajlott:
Reggel nyolckor az egész iskola összegyűlt a tornateremben, ahol elhangzott néhány gondolat arról, hogy miről is szól ez a nap, majd egy alsós kolléganőink által megszerkesztett videóanyagot néztünk meg. A videón interjúkat láthattunk-hallhattunk az iskola diákjaival és tanáraival az alábbi kérdésekről:
1. Te kinek és miért lehetsz hálás?
2. Minek örültél utoljára?
3. Optimistának vagy pesszimistának tartod magad?
4. Adni vagy kapni szeretsz jobban?
5. Mi jut eszedbe egy mosolygós arcról?
6. Mit gondolsz, húsz év múlva mi leszel?
7. A testmozgás kapcsolatban van a hálával, mert…
8. Mondj egy jó dolgot, ami elsőre eszedbe jut a Kalász Suliról!
A frappáns és kedves válaszok meghallgatása után közösen elénekeltük a boldogság dalát, majd az osztályok szétszéledtek a tantermeikbe, és mindenki opcionális programokkal, közösségépítő játékokkal vagy egy, a hálával, boldogsággal kapcsolatos film megnézésével töltött el egy bő órát. Én a hatodikosaimmal például Nick Vujicic egyik előadását néztem meg, aki végtagok nélkül, mégis motiváltan, hálásan és óriási életigenléssel hozza ki a legtöbbet a lehetőségeiből. A gyerekek tátott szájjal és olykor könnybe lábadó szemmel hallgatták és nézték.
Minden osztály kapott még két feladatot: szív alakú papírkákra (hálakuponokra) fel kellett mindenkinek írnia, hogy kinek és miért hálás, majd a szíveket egybe kellett fűzniük egy fonallal, valamint egy nagy puzzle-darabot kellett tűzpirosra kiszínezniük, amiről akkor még csak annyit tudtak, hogy valami nagy egésszé fog összeállni, ha minden osztály odateszi a magáét a megfelelő helyre.
A délelőtt végén összegyűltünk az udvaron. A hálakuponokat felakasztottuk az ún. „Hálafára”, majd felragasztottuk a puzzle-darabkákat, amiből összeállt egy hatalmas piros szív, rajta a felirat: „Jobb velünk a világ!” Ezt egy hangos kiáltással szét is kürtöltük a környezetünknek, majd meglepetés következett a gyerekeknek: megnézhettek egy buborékfújó show-t, majd rögtön utána ki is próbálhatták a bemutatón látottakat. Asztalokon nagy lavórokban előre bekevert speciális buborékfújó folyadék várta őket, s az otthonról hozott félbevágott műanyag vizes palackjaikkal csodálatos buborékokat eregethettek a levegőbe.
Ezzel zárult a program. Biztos vagyok benne, hogy minden gyerek feldobottan, élményekkel gazdagodva és lelkében valami többel tért haza.
Méltó lezárása volt ez iskolánk egész éves boldogságprogramjának!

Képek