Boldogságóra Program

2. Optimizmus
A második lépcsőfok teljesítéséhez az optimista szemléletmóddal foglalkoztunk. Elbáboztam nekik a Tódi törpe varázsszemüvege c. mesét, ami nagyon felkeltette a gyerekek érdeklődését. Csendben végig hallgatták a mesét, majd megbeszéltük, hogy mi a mese tanulsága. A gyerekek maguk hoztak példát a saját életükből és látszott rajtuk, hogy átérzik az egymással történt eseményeket. Ez bizonyította számomra, hogy bennük vannak azok az érzések, amik érthetővé teszik számukra az optimizmus lényegét. Elmondták, hogy mikor bajban voltak, ki volt az, aki segített nekik a megnyugvásban. Mi az, amin változtatnának, ha megtehetnék. Eljátszottuk a Szomorú Szilárd és Boldog Blanka c. játékot. Annyira tetszett nekik, hogy kérték, hogy máskor is játszunk ilyet. Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy mit tehetünk azért, hogy egymásnak örömet okozzunk, és jót tegyünk, hogy egymást felvidítsuk. Mindannyian készítettünk egy varázsszemüveget, amelyen keresztül megláthatjuk a rossz dolgokban a jót is. Ezeket a szemüvegeket nagyon alaposan kidolgozták, majd haza vihették, hogy a szülőknek is megmutathassák és kipróbálják. Labdadobálás kíséretével mindenki mondott magáról valamilyen jó tulajdonságot. Voltak gyerekek, akiknek ez a feladat nehezen ment, de nekik közösen segítettünk és mi találtunk nekik egy rájük jellemző jó tulajdonságot. Végezetül meghallgattuk Bagdi Bella Boldog vagyok c. dalát, és együtt feltettük az optimizmus jelképét a 2. lépcsőfokra, a mosolygós szmájlit.

Képek