Boldogságóra Program

Foglalkozásunkat relaxációval kezdtük, melyhez a csoportszobában lekapcsoltuk a villanyokat, csak a gyertya fénye világított nekünk. Csoportunk összetételéből adódóan – zömében kiscsoportos korú gyermekek – ezek is segítik a lelki ráhangolódást.
„Puha meleg, felengedek, meleg vagyok, elolvadok” gyakorlattal indultunk, amit folytattunk a „Kitárom a világom, mint egy virág kinyílok… kitárom a világom” gyakorlattal.
Majd körbe ültünk a szőnyegen, s elindítottam a „szeretetkört”, melynek lényege, hogy a kisgyermek megöleli a mellette jobbra ülőt, s így megy a kör tovább. Ez a „Kis barátom, hogy vagy?” gyakorlatnak az előzménye, ahol a pici, három éves gyermek az öleléssel képes olyan érzelmeket közvetíteni, amit néha szavakkal nem tud kifejezni.
A téma feldolgozásához a mesét választottam, mert az állatmeséket nagyon szeretik életkorukból adódóan.
Csengettyűszóval kezdtük a foglalkozást, majd következett a Tavaszi ébresztő című
mese.
Gyermekeink örömmel hallgatták a mesét, nagyon tetszett nekik a történet. „Ez jó
volt!” – mondta egy kislány, akihez csatlakozott több kispajtás.
A mese után elképzeltük milyen lehet egy sötét barlangban, s nagyon okos gondolatokat fogalmaztak meg nagyobb ovisaink.
Majd asztalokhoz ültünk, s elkészítettük a csoportunk Barátságláncát. A kiszínezett emberfigurákat egy kartonra ragasztottuk, s közepére helyeztük a barátság jelét. Szívesen nézegetik napjában többször, hogy ki mellett állnak a körben.
A foglalkozást megelőzően a délelőtti játékidőben állatkertet építettünk a gyermekekkel fakockákból, műanyag állatokkal. Egy hatalmas építmény lett a szőnyegen, melyre minden kisgyermek nagyon vigyázott, óvatosan közlekedett el mellette. Megbeszéltük milyen állatok élhetnek együtt (békében). Külön ketreceket, karámokat, medencét építettünk az együtt élő állatoknak.
Közös énekléssel zártuk ezt a tartalmas foglalkozást.
Nagyon szeretjük ezeket a témákat, melyek nemcsak egy foglalkozásra korlátozódnak, hanem a hónap feladatait több alkalommal is megtartjuk.

Képek