Pozitív gyerek vagyok

9acd59fb-6432-4e84-8c31-e31351f7904b.jpg

Az órát Bagdi Bella Pozitív mondóka című relaxációs gyakorlatával indítottuk. Körben állva együtt ismételtük a dal szövegét.
Ezután a félig tele-félig üres pohár vizuális bemutatása kiváló szemléltető eszköznek bizonyult, így a gyerekek azonnal megértették a különbséget a hiányra fókuszáló (pesszimista) és az értékre fókuszáló (optimista) látásmód között.
Majd A szomorú királykisasszony című mesét dolgoztuk fel, amely segített a gyerekeknek abban, hogy külső szereplőn keresztül azonosítsák a búskomorságot és az abból való kilábalás lehetőségeit.
Az órára előzetesen készítettem minden tanuló számára egy-egy varázsszemüveget, s mint dramatikus kellék ez nagyon jól működött. Ezen keresztül nézve minden tanuló sikeresen megfogalmazott egy-egy pozitív dolgot. Ez a gyakorlat arra ösztönözte őket, hogy tudatosan a jót keressék a környezetükben.
A gyerekek elkészítették saját napocskájukat, amit óra végén a Boldogságvár következő lépcsőfokára felraktak. Miközben ők alkottak, a táblára elhelyezett napocska sugaraira felírtam a gyerekek témával kapcsolatos pozitív válaszait, ami vizuálisan is megerősítette a közös sikerélményt.
Óra végén meghallgattuk és elénekeltük Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok című dalát, végül pedig egymás kezét megfogva többször elmondtuk a következő mondatot: „A felhők mögött mindig süt a nap!” – mintegy rituális keretet adva a megszerzett tudásnak.
A tanulók aktívan és motiváltan vettek részt a feladatokban, egy olyan belső „iránytűt” kaptak, amely segít nekik a nehezebb napokon is meglátni a fényt.

ooo

Képek