Boldogságóra Program

Az optimizmus gyakorlására kiváló lehetőség volt a Diákok hangja témanap, ahol minden diák megfogalmazhatta milyen is egy álomiskola. Mi olyan iskolát szeretnénk, ahol jelen van a hála, a barátság, a jótett, a célok kitűzése, az apró örömök, a megbocsátás és az optimizmus, a lehető legjobbra törekvés. A Boldogság várába vezető lépcső második fokára léptünk. Új vendégek érkeztek hozzánk: Szomorú Szilárd és Boldog Blanka. Eljátszottuk mindkét szerepet, és megállapítottuk, hogy sokkal jobban éreztük magunkat, amikor Boldog Blanka bőrébe bújhattunk, ezért elhatároztuk, hogy felvidítjuk Szilárdot is. A gyerekek mindent bevetettek: megsimogatták, szép szavakkal becézték, kedveskedtek neki, cukorkával kínálták, bohóckodtak neki, megdicsérgették. A Kerekerdő tündéreinek kértük a segítségét, akik Az ezerágú fáról meséltek nekünk. Együtt megfejtettük a fa titkát, hogy hinni kell benne, hogy ügyesek és szerethetőek vagyunk, még akkor is, ha nem minden sikerül, úgy ahogy szeretnénk. Egyetértek, nem értek egyet játékot játszottunk az iskolai életből vett példamondatokkal, bátran érveltünk véleményünk mellett. Fuss játékkal érzékeltettük mi az amire szükségünk van (barátok, megértés, elfogadás, nyitottság..) és mi az amit elutasítunk (kirekesztés, bántalmazás…).
Nagyon megdicsérgettük magunkat, és aki bátortalan volt, annak segítettünk egy „melegzuhannyal”.
Rajz órán elkészítették a gyerekek a fa legalsó ágán lévő virágokat, ami az elsősökre jellemző derűt, és kíváncsiságot szimbolizálja. Feltűztük a virágokat a fára, és ettől vidámabb, optimistább lett.
De jó kalapom van! játékkal zártuk a foglalkozást.

Képek