Mézi és a Varázslóhere

Optimizmus-tablokep.jpg

Az első boldogságóránkon az elsős csoportom megismerkedett Mézi méhecskével. A hála témájának feldolgozásában segített bennünket. Szinte naponta kérdezgették, hogy mikor látogat el hozzánk újra Mézike.
Az októberben tartott foglalkozást már nagyon várták a gyerekek. Mézi ölelgetése nem maradhatott el. Hervad a virágom, éled a virágom mozgásalapú relaxációs gyakorlatunk után a Pozitív gyerek vagyok dallamra táncoltunk egyet Mézivel. Játszottunk mosolydobást, körben állva egy összetekert kendőt dobtunk egymásnak. Az nevethetett csak, persze annak kötelező volt, aki a kendőt kapta. A többieknek rendkívül komor arcot kellett mutatnia, aki rontott, az kiesett a játékból.
A téma bevezetésében egy újabb mesés Mézi történettel készültem a gyerekeknek, melyen át megismerhették, miért olyan fontos mindenben meglátni a jót. A mesémben Mézi egy varázslóhere segítségével látta meg a jót a kis életében adódott kudarcra.
A téma feldolgozásaként mi is elkészítettük gipszöntéssel a saját lóherénket, melyet élénkzöld színre festettünk. Felűztük egy láncra és feltettük a nyakunkba.
Izgatottan vártuk a lóherében rejlő varázserőt. Az általam készített helyzetkártyákkal próbáltuk ki, így összegeztük és újabb élményekkel zártuk az új témánkat.
A téma továbbgondolásaként varázsszavakat gyűjtögettünk délután a napköziben. A varázslóhere és varázsszavak segítségével gyakoroltuk az optimizmus erejét.

Képek