Boldogságóra Program

A Boldogságóra program keretében ebben a hónapban a hála került a középpontba. Úgy gondolom, ez egy igazán fontos téma, hiszen a mindennapok során sokszor természetesnek vesszük azt a sok jót, amit egymástól és a környezetünktől kapunk.
A téma kidolgozását beszélgetőkörrel indítottunk el. Kíváncsi voltam, vajon mit jelent a gyerekek számára a hála. Egymás után fogalmazódtak meg szebbnél szebb gondolatok arról, hogy kinek hálásak és miért. Szóba kerültek a családtagok, barátok, osztálytársak és egészen apró dolgok is, amik mellett a hétköznapokban elsétálunk.
A beszélgető kört egy játékkal folytattuk. Minden gyermek húzott egy nevet az osztályból. A feladat az volt, hogy egy hétig, próbáljanak azzal az egy gyermekkel különösen figyelmesen viselkedni, előzékenynek lenni. Törekedjenek arra, hogy minél vidámabban teljen számára az iskolában töltött idő. A cél az volt, hogy megtapasztalják, milyen sokat jelenthetnek az apró dolgok is. Például egy mosoly, egy gesztus, egy kedves szó, vagy csupán az, ha odafigyelnek egymásra. Érdekes volt látni, ahogyan a hét folyamán próbálták kitalálni a gyerekek, vajon ki lehet az ő „titkos kedvesük”. Egyre jobban próbáltak figyelni egymás apró gesztusára. A hét elteltével mindenki leírta egy kislapra, hogy szerinte ki húzhatta Őt és miből gondolja ezt. Érdekes volt látni, milyen ügyesen kitalálták a titkos kedvesüket. A játék közben megtanulták észre venni és értékelni mások figyelmességét.
A hónap utolsó napján elkészítettük az osztály Hála virágját, melyhez minden tanuló hozzátette saját érzéseit, gondolatait. Újra előtérbe került a kérdés: Kinek és miért vagyok hálás? A Hálavirág a közös alkotás öröme mellett egy emlékeztetővé vált arra, hogy a boldogsághoz sokszor nem nagy dolgokra van szükség. Elég lehet egy kedves szó, egy mosoly, vagy egy bátorító szó.
A témakör során megtapasztalhattuk a gyerekekkel, hogy milyen érzés adni, figyelni és kedvesnek lenni másokkal és milyen jó érzés, mikor valaki ugyanezt adja nekünk.

Seresné Cselei Anita

Képek