Boldogságóra Program

A hála gyakorlása – szeptemberi beszámoló

A Boldogságóra Alapprogram szeptemberi témája, „A hála gyakorlása”, kiscsoportos gyermekek számára még nehezen megfogható, elvont fogalomnak bizonyult. Ezért fontosnak tartottam, hogy a témát az életkorukhoz igazítva, egyszerű kérdésekkel, játékosan és saját élményeiken keresztül közelítsük meg.

Elsőként körben ülve beszélgettünk arról, hogy minek örülünk, kit szeretünk, mi az, ami boldoggá tesz bennünket. Próbáltam számukra érthető válaszokat adni arra, hogy engem mi az ami boldoggá tesz, mit szeretek és mi tetszik nekem az óvodában. A beszélgetés során egy plüssfigura, a csoport kabalaállata segítette a gyermekek figyelmének fenntartását és a megszólalást. A hála fogalmának megértése és megfogalmazása még nehéz volt számukra. Természetesen voltak, olyanok, akik az előttük lévő válaszát ismételték meg. Gondolataikat többnyire egy-egy szóval vagy rövid válasszal fejezték ki, összetett mondatok megfogalmazására még kevésbé voltak képesek. Kérdésekkel, példákkal és megerősítéssel segítettem őket abban, hogy saját élményeikből kiindulva meg tudják nevezni azt, ami örömet jelent számukra.

Ezt követően „hálakincseket” gyűjtöttünk. Minden gyermeknek egyesével a kezébe adtam egy-egy üvegkavicsot, amely a saját kis kincsét jelképezte. Miután – akár csak egyetlen szóval – megfogalmazta, minek örül, vagy ki, illetve mi fontos számára, a kincset elhelyezte a közös vázában. Ahogy sorban következtek a gyermekek, a váza fokozatosan megtelt a csoport hálakincseivel.

A téma lezárásaként közösen elkészítettük Hálafánkat. A gyermekek aktívan részt vettek az alkotásban: színes kézlenyomataikkal tették egyedivé a közös fát. A kész Hálafa a csoportszobában is emlékeztet bennünket a közösen átélt élményre.
Minden kézlenyomatba beleírtuk, hogy kit mi az ami boldoggá tesz. Itt is volt, olyan kisgyermek, aki csak egy szóval válaszolt, de akadt olyan is, aki megpróbált egy rövidebb összetett mondattal válaszolni.
Évvégén újra meg fogjuk ismételni ezt a kérdést. Remélem, hogy szembetűnő lesz majd a változás a megfogalmazás, a mondat alkotás terén.

A szeptemberi téma feldolgozása számomra, pedagógusként is fontos tapasztalat volt. Megerősített abban, hogy kiscsoportos korban nem a hála fogalmának pontos meghatározása vagy hosszú mondatokban történő megfogalmazása a cél. Sokkal fontosabb, hogy a gyermekek a saját szintjükön felismerjék az örömteli élményeket, megnevezzék a számukra fontos személyeket és dolgokat, és fokozatosan megtapasztalják a pozitív érzések kifejezését.

A közös beszélgetés, a hálakincsek és a Hálafa elkészítése játékos, élményszerű lehetőséget biztosított arra, hogy megtegyük az első apró lépéseket a hála gyakorlása felé.

Képek