Boldogságóra Program

Szeptember
Motiváló jövőkép – Célok, támogatás és figyelmes kommunikáció
Intézmény: Vay Ádám Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium, Baktalórántháza
Osztály: 10.A – Társastánc csoport
Foglalkozás: Viselkedéskultúra – Boldogságóra

A tanév első Boldogságóra foglalkozásán a célkitűzés, az egymás támogatása és a figyelmes kommunikáció került a középpontba. A három egymásra épülő feladat során a tanulók először saját céljaikat fogalmazták meg, majd megtapasztalták, milyen sokat jelent egy támogató társ jelenléte, végül játékos szerepjátékokon keresztül gyakorolták a figyelmes meghallgatást.

Óravázlat (45 perc)
1. Repülő célok (10–15 perc)

Az óra elején minden tanuló papírrepülőt hajtogatott. A repülőre felírtak egy olyan személyes célt, amelyet ebben a tanévben szeretnének elérni. A célok nagyon sokfélék voltak: tanulmányi eredmények javítása, sportcélok, önbizalom erősítése, jobb időbeosztás vagy éppen kitartóbb munkavégzés.

Miután elkészültek, egyszerre útjára indítottuk a repülőket. A játékos kezdés oldotta a feszültséget, jó hangulatot teremtett, és természetes átvezetést adott a célokról szóló beszélgetéshez. Többen önként meg is osztották a csoporttal, miért ezt a célt választották.

2. Cél-haver (15–20 perc)

Ezután a tanulók párokba rendeződtek, és választottak maguknak egy cél-havert.

A párok megbeszélték:

milyen célt szeretnének elérni,
milyen nehézségekre számítanak,
miben kérnek segítséget,
hogyan tudják egymást biztatni és emlékeztetni a vállalásukra.

A beszélgetések során jól látszott, hogy sok diák még nem gondolkodott azon, mennyit számít egy támogató társ. A feladat végére több pár konkrét vállalásokat is tett arra, hogyan segítik egymást a következő hetekben.

3. Bűnrossz hallgató (15 perc)

A foglalkozást egy saját fejlesztésű kommunikációs szerepjátékkal, a Bűnrossz hallgatóval zártuk.

A párok vagy kisebb csoportok húztak egy-egy hallgatói szerepet (például: telefonozó, közbevágó, ítélkező, saját történetére terelő, unott vagy türelmetlen hallgató). Egyikük rövid történetet mesélt, míg a másik tudatosan a kihúzott szerepet játszotta.

A jelenetek után közösen megbeszéltük:

melyik viselkedés volt a legzavaróbb,
hogyan érezhette magát a mesélő,
miből lehet felismerni a figyelmetlen hallgatást,
hogyan lehet ugyanazt a helyzetet valódi odafigyeléssel megoldani.

Ezután ugyanazokat a jeleneteket újra eljátszották, immár figyelmes hallgatóként. A két változat összehasonlítása nagyon szemléletesen mutatta meg, milyen sokat számít a szemkontaktus, a türelem, a visszajelzés és az empátia egy beszélgetés során.

Tapasztalataink

A papírrepülős ráhangolódás már az óra első perceiben felszabadult légkört teremtett. A cél-haver feladat során őszinte beszélgetések alakultak ki, és többen megfogalmazták, hogy könnyebb kitartani egy cél mellett, ha valaki biztatja őket. A Bűnrossz hallgató szerepjáték sok nevetést hozott, ugyanakkor a diákok gyorsan felismerték saját hétköznapi kommunikációs szokásaikat is. Az óra végére közösen fogalmaztuk meg, hogy a figyelmes meghallgatás a jó kapcsolatok egyik legfontosabb alapja – az iskolában, a társastáncban és a mindennapi életben egyaránt.

Képek