Búcsú-tarisznya

Búcsú-tarisznya

Június… Számunkra nemcsak az utolsó Boldogságóra hónap, hanem a búcsúzás ideje is. Elillant 4 év! A Boldogságórák véget értek, de csak a száguldó időben. Az érzésekben, az emlékekben, a közösségben, remélem, ott maradtak, nyomot hagytak, folytatódnak, tovább élnek. Talán a szívekbe beívódott minden jó, amit átéltünk, tanultunk háláról, barátságról, küzdésről, szeretetről, kitartásról, megbocsátásról, elfogadásról, becsületről.
Június utolsó két hetében naponta tartottunk Boldogságórákat. Igyekeztünk megtölteni az utolsó napokat vidámsággal közös játékkal, régi emlékek felidézésével. Előkerültek az év során készített munkák, melynek segítségével feleleveníthettük újra az év témáit. A gyerekek szeretettel lapozgatták a Boldogság-füzetet, újra felpróbálták az optimista-szemüveget.
Készítettünk egy Búcsú-tarisznyát papírból. Köszönöm tanítványaimnak, hogy még az utolsó pillanatban is milyen lelkesen „dolgoztak” a közös cél érdekében. Rajzoltak, díszítettek, segítettek egymásnak. Ők találták ki, hogy aláíratják egymással a tarisznyákat. Közösen fontak, hogy elkészüljön a füle, és vállra kerülhessen. És hogy ne maradjon üresen a batyu, jókívánság üzenetekkel töltöttük meg.
Megkértem a gyerekeket, hogy röviden írják le nekem egy levélben, hogy mit jelentettek számukra a Boldogságórák, mit szerettek a legjobban, mit üzennének nekem vagy egymásnak.
Ezekből az írásokból szeretnék idézni.
„Jó volt a Maci osztályba járni! Szuper volt az erdei iskolában lenni! A legjobbat kívánom jövőre! Jók voltak a Boldogságórás évek!”
„Sziasztok Gyerekek! Érjétek el az álmotokat, mindig keressetek barátokat!”
„Első osztály óta mindig Boldogságórázunk, ezt mindenki szereti. Sok boldogság, meg szeretet van a rajzokban.”
„A Boldogságórák voltak a legjobb órák! Remélem, az elsősöknek is tetszeni fog!”
„Nagyon szépen köszönöm ezt a négy évet Önnek. Minden órán próbáltam fejlődni, és mindent köszönök magának!”
„Nagyon köszönöm, hogy sok mindenre magtanított. Remélem, a következő osztályával is boldog lesz!”
„Nagyon szépen köszönöm ezt a négy évet! Hálás vagyok, hogy megtanított Boldogságórázni!”
„Sok szeretettel megköszönöm, hogy az évek alatt mennyi mindent megbeszélt velünk. Nagyon sajnálom, hogy ez az utolsó évem itt. De nagyon vidám vagyok, hogy Önt és az osztályt megismertem! Azt sajnálom, hogy csak negyedikben forrtunk jobban össze a fiúkkal-lányokkal.”
Köszönöm tanítványaimnak ezt a sok szép, őszinte üzenetet! Hálás vagyok mindazért a sok szeretetért, amit tőlük kaptam.
Jelképesen elballagtunk tarisznyával a vállunkon. Kívánom tanítványaimnak, hogy a tarisznyában lévő üzenetek, mindig pozitív gondolatokat hordozzanak számukra, segítségükkel találják meg a kiutat a nehéz helyzetekből is, és útjukat mindig kísérje öröm!
„Kis tarisznya válladon,
Elindulsz, most utadon.
Tiszta szív és szeretet,
Vezesse a léptedet!”

Képek