Megbocsátás

Megbocsatas-9.jpg

A diákok megérkeznek az órára, körben leülnek. Középre kipakolok több Dixit kártyát is, amik közül mindenkinek választania kell egyet, ami leginkább szimbolizálja az aktuális hangulatukat. Ezek után sorban, egymás után mindenki megosztja a többiekkel, hogy miért azt a kártyát választotta.
Következő lépésként, miután visszatették a kártyákat, ismét választaniuk kell egyet, de ezúttal arra vonatkozóan, hogy melyik kép jelképezi számukra leginkább a megbocsátás fogalmát. Ezek után ezt is megosztják egymás után a többiekkel. Megbeszéljük, mi a bizalomvesztés és a harag közötti különbség.
A következő gyakorlatban egy sort kell a gyerekeknek alkotnia azzal kapcsolatban, hogy az adott állítással egyet értenek-e vagy sem, illetve milyen mértékben. A képzeletbeli vonal egyik fele jelképezi a teljes egyetértést, a másik pedig a teljes egyet nem értést. Három mondatot járunk körbe:
„Van, amit nem tudok megbocsátani.”
„Könnyen megbocsátok.”
„A haraggal csak magamnak ártok.”
Mindenki kifejtheti a véleményét, hogy miért állt oda, ahova. Mindkét oldalról (amennyiben vannak mindkét oldalon) ugyanannyi diákot szólítok fel, amennyiben szükség van ilyen jellegű facilitálásra.
Következő lépésként ismét körbeülünk a teremben. Mindenki elmesélheti, hogyan érezte magát az előző gyakorlatban, de nem kötelező. Ezek után párba állnak, és közös ötleteléssel összegyűjt minden páros hat dolgot, amivel megbocsátást fejezhetnek ki. A hat dolgot a páros egyik tagja lejegyzeteli egy A5-ös papírra.
Ezek után körbeülünk ismét, majd minden páros megosztja a többiekkel az ötleteiket.
Utolsó gyakorlatként megbeszéljük, kivel történt már elő, hogy neki bocsátottak meg, illetve hogyan fejezték ezt ki nekik.

Képek