Boldogságóra Program

A 2025–2026-os nevelési év során a Bóbita csoport legkisebb, 2,5–3 éves gyermekei első alkalommal ismerkedtek meg a Boldogságóra program alapjaival. Figyelembe véve a korosztályi sajátosságokat, a foglalkozásokat egy állandó, érzelmi biztonságot nyújtó rituálé köré építettük fel. Minden alkalmat a közös boldogságmondókával indítottunk, amely hamar a gyerekek kedvencévé vált:
„A mai napon, a mai napon / A boldogságra rátalálok, / Rátalálok, ahol vagyok, / Hopsz elkapom, megfogom!”
Ezt követően Bagdi Bella fülbemászó, dallamos művei szolgáltak zenei alapként, melyet egy rövid, a kicsik szintjéhez igazított relaxációs gyakorlat követett. Ez a strukturált kezdés hatékonyan segítette a gyermekeket az elcsendesedésben, a belső megérkezésben és a témákra való nyitottságban.
A foglalkozásokat a gondosan megválasztott mesék alkották. A legkisebbek figyelmének felkeltésére és fenntartására a bábjáték bizonyult a leghatékonyabb eszköznek. A bábok megelevenedése minden alkalommal osztatlan sikert aratott, és kézzelfoghatóvá tette számukra a történeteket. A mesehallgatást követő kötetlen beszélgetések során a gyermekek nagyfokú aktivitást mutattak: bátran és szívesen fejezték ki az érzelmeiket, elmesélték, mi nyerte el a tetszésüket, vagy éppen mi okozott nekik nemtetszést. A zene és a mozgás összekapcsolódása végig kísérte az évet. A kicsik kiemelkedő lelkesedéssel vettek részt a különböző táncos feladatokban. Különösen nagy kedvencükké vált a „Jól érzem magam boogie” és a „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek” című dal, amelyekre mindig nagy örömmel és felszabadultan mozdultak meg.
Az év során komplex módon jártuk körbe a boldogságprogram különböző pilléreit, amelyeket a mindennapi élethelyzetekbe is integráltunk. Közösen kerestük a választ arra, mit is jelent a „hála” szó, és tudatosítottuk, hogy a legapróbb dolgokért is hálásak lehetünk.
Optimista szemléletmódot gyakoroltunk azáltal, hogy egy borús, esős napon spontán táncra perdültünk, s eközben játékosan rögzítettük a gyermekekben a pozitív alapállást: eső után mindig kisüt a Nap.
A mindennapok során folyamatosan gyakoroltuk az egymást segítő jócselekedeteket. Kiemelt figyelmet fordítottunk a kortársi konfliktusok békés rendezésére, az egymástól való bocsánatkérés elmélyítésére, valamint a „varázsszavak” (kérem, köszönöm) aktív használatára. A mozgás fontosságát az udvari játékok sokoldalú kihasználásával kötöttük össze, ahol a szabad levegőn végzett tevékenység támogatta a fizikai jólétüket.
A Fenntartható boldogság témát egy mosolylánc segítségével hoztuk közelebb hozzájuk, a gyerekek valami kedveset mutogattak egymásnak: tapsot, integetést, szívecskét a kezével, vicces grimaszt, a foglalkozást pedig a Boldogságórai dalok hallgatásával zártuk.
A nevelési év végén a következő pozitív változásokat rögzíthetjük: a személyiségfejlődés és megküzdés terén a gyermekek nyitottabbá váltak, és megtanulták a mindennapokban megtalálni az apró örömöket. Finomodott a nehezebb helyzetekkel, érzelmi hullámvölgyekkel való megküzdési képességük. A kognitív és nyelvi területeken a változatos és ingergazdag feladatok által szélesedett a kicsik látóköre, új fogalmakkal ismerkedtek meg, miközben az aktív és passzív szókincsük is látványosan fejlődött.
Összességében elmondható, hogy a Bóbita csoport gyermekei rendkívül pozitívan fogadták a Boldogságórákat, és hétről hétre őszinte örömmel kapcsolódtak be a feladatokba. Úgy gondoljuk, hogy az együtt töltött minőségi idő, a közös beszélgetések, a zene és a mesék világa bizonyítottan formálta, gazdagította a gyermekek személyiségét, megalapozva a jövőbeni érzelmi stabilitásukat.
Bóbita csoport óvodapedagógusai – Bereczki-Kocsis Krisztina, Dávid Noémi Hajnalka

Jobb velünk a világ!

Képek