Megbocsátás

Megbocsátás

Mint minden foglalkozást, ezt is relaxációs gyakorlattal kezdtük. A „Medve vagyok, cammogok” és az „Én hangom” gyakorlatot választottam. Annyira élvezték, hogy nem akarták abbahagyni.
Miután jól kieresztették a hangjukat leültünk a szőnyegre megbeszélni a témát. Aktuális volt, hiszen a csoportunkban eléggé elterjedt a lányok között, hogy összevesznek, megsértődnek egymásra és folyton azt hallom ” nem vagyok a barátod”. Miután átbeszéltük, hogy mi a megbocsátás, a szeretet, egymás elfogadása, a lányok megölelték egymást és azt mondták többé nem vesznek össze. Megható volt, hiszen nem kértem erre őket, maguktól csinálták.
Elolvastam nekik a Tündéri bocsánat c. mesét a kézikönyvből, majd a kérdések alapján feldolgoztuk a mesét. Körben ültek a szőnyegen és mindenki mondott egy mondatot annak a társának, akinek szeretett volna. Használtuk a ” ne haragudj”, „bocsáss meg”, „sajnálom ” kifejezéseket.
Elgondolkodtató volt számomra,hogy ezek a kis gyermekek hogyan tudják megfogalmazni gondolataikat, mi minden jut eszükbe, amivel megbánthatták társukat.
Folytattuk egy kis zenével. A Hooponopono c. számot indítottam el nekik.
Majd leültünk az asztalokhoz és kiszíneztük a meséhez kapcsolódó színezőt. Közben halkan szólt a Hooponopono zene.
Végezetül felrajzoltuk a megbocsátás jelét a lépcsőre.

Képek