A megbocsátás fája

A megbocsátás fája

A megbocsátás a legfontosabb eleme a saját boldogságunknak. Ha megtanulunk megbocsátani és felülkerekedni sérelmünkön, akkor a saját lelkünk fog megkönnyebbülni.
Hiszen a sok tüske, melyeket különfajta sérelmek okoznak feszélyezi mindennapjainkat. A túl sokáig cipelt sérelmek pedig megfojtják boldogságunkat.
A megbocsátó fél leteszi a sérelmet, haragot, bosszúvágyat. Az a fél, akinek viszont megbocsátanak hinni kezd abban, hogy jobb ember válhat belőle.
A nem megbocsátás viszont eredményezheti azt a két félben, hogy minden ember gonosz és senkiben nem bízhatunk, valamint senki nem fog elfogadni minket és csak arra vagyok, hogy másokat bántsak.
A témát Bezzeg Andrea: Tündéri bocsánat c. meséjével vezettük be. A mese bemutatta, hogy nem kell egy rossz dolgot tennünk ahhoz, hogy valakinek fájdalmat okozzunk. Valamint a békülés folyamatával is megismerkedtek a gyerekek a tündér testvéreken keresztül.
Az elkövetkezendő napokban sokat beszélgettünk egy-egy sérelem esetén, illetve beszélgetőkörökben is. Sokat fejlődtek a gyerekek, már nem hozzánk – felnőttekhez – jöttek, ha történt valami, hanem egymás között kezdték el elrendezni vitáikat, sérelmeiket. Mi már csak másodlagosak lettünk ezen a téren. „Óvónéni, óvónéni, összevesztünk XY-al, de már megbeszéltük és kibékültünk.”
A téma zárásakor elkészítettük a saját megbocsátás fánkat. A megbocsátás szíveivel pedig a fa lombjain számolgattuk az aznapi megbocsátásokat. A megocsátás fánkat kihelyeztük a csoportban, azóta a megbocsátás szíveivel díszítjük. Hamarosan új fára lesz szükségünk, mivel alig maradt már rajta szabad terület.

Képek