A megbocsátás élménye

afd660d8-bfd1-4331-a873-df815225c285.jpeg

Az áprilisi boldogságóra középpontjában a megbocsátás állt. A foglalkozás során egy egyszerű, mégis szemléletes és mély jelentéssel bíró gyakorlatot végeztünk el a gyerekekkel.
Minden tanuló kapott egy darab száraz tésztát, amelyet a kezükben kellett tartaniuk a teljes foglalkozás alatt. A tésztát nem tehették le, így az végig „velük maradt” minden tevékenység során, mint az ebédnél, a házi feladat elkészítése közben és az udvari játék alatt is.
A gyakorlat célja az volt, hogy megtapasztalják, milyen érzés folyamatosan „cipelni” valamit. A foglalkozás végén közösen letettük a tésztát, majd megbeszéltük az élményeiket. A gyerekek megfogalmazták, hogy kényelmetlen volt, zavarta őket a mindennapi tevékenységekben, és sokszor szerették volna már letenni…volt aki letette. 🙂
Ezt követően párhuzamot vontunk a harag és a sérelmek hordozásával. Rávilágítottunk arra, hogy amikor nem bocsátunk meg, olyan, mintha folyamatosan „cipelnénk” valamit, ami terhet jelent számunkra. Amikor viszont megbocsátunk, olyan érzés, mintha végre letehetnénk ezt a terhet, ami által megkönnyebbülést és felszabadulást élhetünk át.
A foglalkozás segítette a gyerekeket abban, hogy saját élményen keresztül értsék meg a megbocsátás jelentőségét és pozitív hatását.

Képek