Boldogságóra Program

Az április hónap kiemelt témája a megbocsájtás gyakorlása. Mivel a megbocsájtás szintén egy elvont fogalom, amit értelmileg akadályozott autista tanulóim, nem igazán értenek, ezért megpróbáltam kézzel foghatóvá, láthatóvá tenni. Írtam számukra egy mesét, amit el is báboztam nekik.
A Szívecske és a színes tapaszok

Volt egyszer egy kisváros, ahol mindenki egy fényes, piros szívet hordott a zsebében. Ez a szív mutatta meg, hogy érzik magukat. Élt itt egy kisfiú, Marci. Marci szíve is gyönyörű volt, kerek és sima. De egy nap az iskolában valaki elvette a kedvenc kisautóját, és Marci nagyon elszomorodott. Reccs! Egy hajszálvékony, fekete repedés jelent meg a szívén. Később valaki csúnyát mondott rá a játszótéren. Reccs! Megint egy repedés. Marci nézegette a szívét:
– Jaj, a szívem már nem olyan szép! Csupa vonal és repedés – sóhajtott, és érezte, hogy a torkában gombóc van, a kezét pedig ökölbe szorítja a harag.
Ekkor odalépett hozzá a tanító néni, akinél egy különleges, csillogó doboz volt.
– Nézd, Marci! – mondta kedvesen. – Ezek itt a Megbocsátás Tapaszai.
Marci csodálkozott. A doboz tele volt színes, puha matricákkal.
– Hogyan működnek? – kérdezte.
– Úgy, hogy a haragot elengedjük, és kedvességet ragasztunk a helyére.
Marci gondolt egyet. Odament a kisfiúhoz, aki elvette az autóját.
– Haragudtam rád, de most már békét akarok – mondta halkan. Abban a pillanatban a tanító néni egy kék tapaszt ragasztott a szív első repedésére. Aztán Marci elmosolyodott arra is, aki csúnyát mondott neki. Reccs helyett most egy sárga tapasz került a szívére. Marci nézegette a szívét. A fekete vonalak még ott voltak alatta, de a színes tapaszoktól a szíve újra erős lett és vidám. Rájött, hogy bár a bántás néha nyomot hagy, a megbocsátás olyan, mint egy meleg takaró: meggyógyítja a sebeket, és újra képessé tesz a játékra. Azóta Marcinak van a legszínesebb szíve az egész osztályban, mert tudja: megbocsátani annyi, mint meggyógyítani magunkat.

Előzőleg készítettem egy nagy, kartonból kivágott piros szívet, amin „repedések” (fekete vonalak) vannak, és hoztam sok színes sebtapaszt. A mese után megbeszéltük, mi fáj a szívnek (pl. csúfolódás, ha elveszik a játékukat stb.). Ezután jön a gyógyítás: aki elmond egy kedves szót, vagy megígéri, hogy legközelebb kedves lesz, felragaszthat egy „gyógyító matricát” a repedésre.
Ez a feladat segít megérteni, hogy a bántás nyomot hagy, de a kedvesség és a megbocsátás „gyógyít”.

Képek