Boldogságóra Program

A megküzdés témakörének feldolgozását a belső egyensúly megteremtésével és közös relaxációval indítottuk. Az „Együtt a hangokban…” című gyakorlatot választottam, melynek során a magasabb regiszterektől a mélyebbek felé haladva végeztünk intonációs játékot. A gyerekek harmonikusan kapcsolódtak be a folyamatba, melynek végén gyönyörűen zengett a közös hangjuk. A beszélgetést tudatosan arra irányítottam, hogy ha bármilyen frusztráció vagy stressz ér bennünket, azt pozitív gondolkodással és tudatos megküzdési stratégiákkal kezelhetjük. Az „Ellazulni jaj, de jó” című dal nyújtott kiváló hátteret, amellyel a csoportban már többször gyakorolt feszítés-lazítás technikáját mélyítettük el. Az érzelemfelismerés segítésére mágnestáblára helyezett, nagyított arckifejezéseket használtunk, melyek segítségével a gyerekek magabiztosan azonosították a metakommunikációs jelzéseket. Ezt követően szituációs játékokat végeztünk: különböző konfliktushelyzeteket vázoltam fel, melyekre közösen kerestünk konstruktív megoldásokat. A megküzdést egy izgalmas bátorságpróbával is modelleztük: a gyerekek kedvenc társasjátékait „raboltam el”, melyeket különböző próbák teljesítésével válthattak ki. A téma feldolgozása során központi szerepet kapott a „Pillanatkapitány” meséje, melynek során eljutottunk az „Ötök szigetére”. Itt a beszélgetés fonala az érzékszerveink köré fonódott: átvettük, hogyan és miként tapasztalunk a világban. Igen mély, érzékenyítő beszélgetést kezdeményeztem arról, hogy a különböző érzékszervek hiánya hogyan hat az emberre. Közösen eljátszottuk, milyen érzés, ha nem látunk, nem tudunk beszélni, nem hallunk, vagy nem tudunk tapintani. A szituációs gyakorlatok során a gyerekeket mélyen érintette a felismerés, hogy a fogyatékossággal élőknek milyen kihívásokkal kell megküzdeniük. Ez a tapasztalás láthatóan és mélyen hatott az empátiájuk fejlődésére. A játékot kognitív rendszerezés követte: képeket csoportosítottunk az érzékszervekhez, majd egy családi képsorozaton keresztül azonosítottuk és utánoztuk az arc mimikáját és az érzelmeket. A foglalkozássorozatot „Az arany kulcs” című mese kísérte végig. Bár a történet hosszú volt, az érzelemgazdag és szemléletes előadásmód, valamint a farsangi készülődés jegyében felöltött jelmezek segítettek a gyerekeknek azonosulni a szereplőkkel és átélni a királylány személyiségfejlődését. A mese utáni alkotótevékenység során a gyerekek részletgazdagon színeztek, majd önarcképet készítettek, melyen megfigyelték saját arcvonásaikat és aktuális érzelmi állapotukat. Pedagógiai hitvallásom, hogy nincs „rossz” vagy agresszív gyermek; minden viselkedésnek oka van, és mindenki egy csodálatos, egyéni utat igénylő személyiség. Célom a csoportban egy olyan bizalmi légkör kialakítása, ahol a gyerekek nemcsak egyénileg küzdenek meg a nehézségeikkel, hanem észreveszik egymás szomorúságát is, vigasztalják egymást, és pozitívan viszonyulnak társaikhoz. A foglalkozást a megküzdés jelének elkészítésével, a boldogságlépcsőre való felhelyezésével és a „Boldog vagyok” című közös dallal zártuk le.

Képek