Boldogságóra Program

Ebben a hónapban a gyerekek mégjobban figyeltek arra, hogy jók legyenek. a beszélgető körben sokat beszélgettünk arról, hogyan tudnának egymásnak segíteni, hogyan viselkedhetnek jól egymással. Mindenki kapott egy szívecskét saját jellel ellátva, amit felhelyeztünk a mágneses táblára. Amikor valakinek segítettek, vagy jót cselekestek, akkor annak a gyermeknek a jelét rárajzolhatták a saját szívükre. Karácsony előtt hazavihették ezt a szívet. Sokan minden nap mutatták, hogy nekik milyen sok jel van már felrajzolva.
Minden nap az adventi zsákocskákból kihúztunk egy, vagy két jelet. Volt olyan gyermek, aki mindig átölelte az aznapi gyermeket, akit kihúztunk. Nem sírt, hogy miért nem őt húztuk ki, hanem mondta, hogy ő nagyon boldog, mert xy kapja a meglepetést. Volt egy nagycsoportos kisfiú is, aki minden nap várta (és mondta is), hogy ő mikor kerül sorra. Ő sem bosszankodott, hanem az aktuálisan kihúzott gyermekkel együtt örült. Ő véletlenszerűen az utolsó napi zsákocskába került. Amikor kihúztuk a nevét, akkor nagyon sok gyermek felugrott a székből és közösen átölelték a kisfiút. Ez számunkra is nagyon megható volt. Úgy gondolom, hogy az ilyen pillanatokért is érdemes ezeket a jógyakorlatokat végezni, hogy így egymással is sokkal együttérzőbbek lesznek.

Képek