Boldogságóra Program

December számos lehetőséget nyújtott a jó cselekedetek gyakorlására: tudatosan és rendszeresen tettünk olyan dolgokat, amelyekkel mások javát szolgáltuk, igyekeztünk hozzájárulni a csoport mindennapi jólétéhez, és eközben olyan erkölcsi értékeket közvetíteni, mint az önzetlenség, az empátia, a közösségi szabályok betartása. Aktívan részt vettünk közösségi és jótékonysági tevékenységekben.
A hónap a Mikulásvárással indult. Minden nap elénekeltük a „Vidám téli dalokat”, elmeséltem Zelk Zoltán: Mikulás bácsi csizmája történetét, felfedezve benne a jó cselekedeteket és kedvességet. Megismerkedtünk szent Miklós legendájával, kiemelve emberszeretetét, segítőkészségét. A gyerekek boldogan rajzoltak a Mikulásnak. Rajzaikban megjelentek életeseményeik pillanatai csakúgy, mint vágyaik, kívánságaik. Mikulás napján aztán énekekkel és versekkel köszöntöttük a Nagyszakállút. Ajándékokat kaptunk és adtunk, majd a délelőttöt tánccal, zenével folytattuk.
A hónap elejétől kezdve sokat beszélgettünk az Adventről, Karácsonyról, a kis Jézus születésének körülményeiről, arról, hogy jászolba született. Elhatároztuk, hogy Jézuska jászolát jó cselekedetekért kapott szalmaszálakkal fogjuk kibélelni! Megbeszéltük, mi milyen cselekedetekkel tehetünk jót a mindennapokban. Délutánonként aztán mindenki megfogalmazta, mi jót tett aznap, amiért egy-egy szalmaszálat tehet a jászolba, melyet így Karácsonyig sikerült szépen kibélelnünk! A jó cselekedetek gyakorlására biztattuk a szülőket is, akik felajánlásaikkal csatlakozhattak, a városunkban hagyománnyá vált “Egy doboznyi szeretet” jótékonysági akcióhoz. Szeretet-dobozaikkal a rászoruló gyermek karácsonyát tehették szebbé.
Ajándékok készítésével teltek mindennapjaink: karácsonyfát készítettünk, adventi koszorút festettünk, ragasztottunk a családtagok számára. Megismerkedtünk a hónap nevezetes napjaival, népszokásaival és azok jelentésével. Luca napján jóság búzát vetettünk, melyet szeretettel gondoztak karácsonyig. Szeretetláncokat fűztünk, melyekkel a csoportszobát és az épületet díszítettük. Mézeskalácsot sütöttünk, amivel megajándékoztuk a Mikulást és a manóit; az óvodánkba járó logopédusokat és fejlesztőpedagógusokat; Józsi bácsit, aki az ebédet szállítja; a maradékot pedig közösen elfogyasztottuk.
Minden nap egy kisgyermek nyithatta ki adventi kalendáriumunk egy-egy zsákocskáját. Mivel pont 24-en járnak a csoportba, így már mindenki előre tudta, melyik lesz az Ő zsákocskája, és izgatottan várta a napok múlását, és azt, hogy mikor kerül rá a sor.
Hétről hétre énekelve álltuk körbe az adventi koszorút, melyen az égő gyertyák mutatták az idő előrehaladását, az ünnep közeledését.
Meghitt karácsonyi ünnepségünkön dalokkal, versekkel köszöntöttük az ünnepet és betlehemes játékkal meséltük el a kis Jézus születésének történetét. Aztán közösen bontottuk ki a csoport ajándékait.
A hónap során végzett sok-sok tevékenység lehetőséget biztosított a jó cselekedetek gyakorlására, és annak tudatosítására, hogy kedvességet, szeretetet adni, figyelemmel fordulni mások felé, az nemcsak a környezetünkben élőkre van pozitív hatással, hanem bennünket is megerősít. Remélem, hogy személyes példamutatásunk, a folyamatos pozitív megerősítés, a dicséret és a közös beszélgetések segítették a gyermekeket abban, hogy megértsék a jó cselekedetek értékét, és hogy azokat a mindennapok természetes részévé tegyék.

Képek