Boldogságóra Program

November a társas kapcsolatok ápolásának hónapja. Talán sokszor bele sem gondolunk, hogy milyen fontos, hogy valahova, valakihez tartozva érezze magát az ember, csak akkor, amikor valamilyen okból elszigetelődünk, távol kerülünk szeretteinktől. A boldog kapcsolatok alapja a szeretet. Az, hogy ki hogyan érzi szeretve magát leginkább, és ő maga hogyan tud szeretetet adni, az egyénfüggő, de tanulható is. Éppen ezért Szívmanó és a szeretetnyelvek kártyával folyamatosan ismerkedtünk a hónap során. Csőri, Mimi, Ajcsi és a többiek remek beszélgetésekhez adtak alapot. Miközben a gyerekek gondolkodása, formaazonosítása fejlődött a különböző kártyák válogatása során, a kártyákon való kérdésekkel egy-egy kedves emléket idézhettek fel családi élményeik közül, baráti kapcsolataik kapcsán. Ezáltal érzelmi intelligenciájuk, érzelmi kommunikációjuk is fejlődött. Kimondani, hogy miért vagyunk hálásak, vagy mit értékelünk a másikban, megölelni egy szerettünket, megsimogatni az arcát, segítséget nyújtani valakinek, együtt játszani egy jót, ajándékot adni mind-mind a szeretetünk kifejezésének módja lehet. A „Kisbarátom, hogy vagy?” és az „Azért kedvellek…, Azért szeretlek…” elnevezésű beszélgetőkörök során érzelmeik szavakkal történő kifejezését gyakorolták. „Ma kissé szomorkás vagyok. Azért kedvellek, mert jókat lehet veled játszani. Boldog vagyok, mert nemsokára karácsony.” Bár nem a Boldogságórához, hanem az első adventi gyertyagyújtáshoz kötődően egy kislány mondta a következőket: „Nekem több reményem is van. Az egyik, hogy esni fog a hó.” Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek című dalára vidám táncot jártunk együtt a saját koreográfiánkkal. Elkészítettük a „Barátságszívünket”, melynek során színezés után elhelyezték a saját magukat jelképező figurát egy-egy barátjuk figurája mellé, így kapcsolódva egymáshoz egy hatalmas szíven. Ferenczei Éva: Süni irigy lesz bábjátéka abban segített elmélyülni, hogy a játékeszközök birtoklása helyett az egymással való megosztás, együttjátszás lehetőségeiről, örömforrásáról beszélgessünk a gyerekekkel. Hiszen együtt játszani sokkal jobb, sokkal nagyobb öröm, mint egyedül. Annyi mindenben hasonlóak vagyunk, annyi minden összeköthet minket. A „Bújjon a takaró alá, aki… szereti a tortát, szereti a telet, szeret táncolni…stb.” játék, erre irányította a figyelmüket. A téma zárásaként a Boldogság várához vezető lépcső következő fokára felragasztottuk a társas kapcsolatok jelét.

Képek