Boldogságóra Program

A szívem csücske csoport a 2.z osztály, a saját osztályom. Mivel velük tavaly kezdtem a foglalkozást, még elevenen élt bennük, hogyan is zajlik majd ez az óra. Relaxációs gyakorlattal kezdtünk, mint minden órát. Majd a kertről beszélgettünk. Mi volt tavaly érdekes, mivel foglalkoztak szívesen. Az idei évben úgy döntöttem a gyerekek döntsék el, mivel foglalkozzunk. Közös döntésként a humorra esett a választásuk. Első témának tehát ezt választottuk, bár nem volt egyszerű megegyezni. Még érveket, nem sorakoztattak fel a vita során. Nehezen is várták végig egymás mondanivalóját.
A Humor erősségével az őszi szünet utolsó napján kezdtünk foglalkozni. Ezen a napon van az iskolánkban a Szüreti mulatság. Adott volt, hogy ehhez kapcsolódjanak, a vidám gondolataink. Mivel a délutánunk vidám tánccal, tombolával, evéssel, ivással telt, ezért ehhez kapcsolódtunk a délelőtti foglalkozás során. Vidám, vicces versenyeket játszottunk, újságpapíron táncoltunk, koccintottunk, vicceket, tréfás történeteket meséltünk. Jókedvűen kapcsolódtunk a további programokba. Alkalmaztunk a néptánc órákon tanult táncokat, dalokat a táncház során. Az iskolai programsorozathoz kapcsolódtunk a humor erősségén keresztül, így még kerekebb, vidámabb és tökéletesebb lett a mulatság napja. A következő órákon meghatároztuk, hogy mi az, ami bántó, és mi az, ami vicces. A kettő közötti különbség nem egyforma jelentésű minden embernél, máshol vannak a határok. Ezt többen még nem érzik. A hangulat oldásaként vicces mondókákat, nyelvtörőket mondtunk, dalokat hallgattunk, énekeltünk: pl. Nem akarok, Dodó Maci, Jön a mamut. Feldolgoztuk Lázár Ervin: A nyúl, mint tolmács című meséjét is, amit aztán illusztráltunk is, szabadon választott technikával. Postás játékot játszottunk, és csoportmunkában fantáziarajzot készítettünk. Véleményem szerint: a legfelszabadultabbnak most láttam a gyerekeket, mióta ismerem őket. Őszintén kacagtak, megélték a pillanatokat, a játékokat, örömmel, vita és veszekedés nélkül.

Képek