Boldogságóra Program

Októberben az optimizmus jegyében olyan foglalkozásokra igyekeztünk hangsúlyt fektetni, ahol a gyermekek az alkotás és egymásra figyelés közben tapasztalhatták meg a boldogság különböző formáit.
Foglalkozásunkat az „irka-firka” relaxációval kezdtük, melyet a gyermekek különösen kedveltek, amikor „szabad jobbra, szabad balra” instrukció hangzott el és ennek hevületében néha még a padra is jutott néhány “firka”…
Az Origami Világnaphoz kapcsolódva ölelős manókat hajtogattunk, utalva az októberben lévő Ölelés Világnapjára is. A kész alkotásokat az éppen a közelünkben mit sem sejtő Erzsi néninek és a takarító néninek adtuk át (a gyermekek elbújva, nevetve bukkantak elő, majd nagy öleléssel adták oda a meglepetést).
Ezután az „optimista szemüveg” használatával ismerkedtünk közösen. A szemüveget kezünkből formáltuk meg és „felvettük”. Fontosnak tartottam, hogy mindig kéznél legyen ez a szemüveg és így nem tud “elveszni”. Későbbiek során gyurmából is elkészítettük az “optimista szemüveget”. Gyermekeknek lehetőségük volt arra, hogy elképzeljék, mivé szeretnének válni, ha nagyok lesznek. Igazi remekművek születtek és megtalálható volt az alkotások között: tűzoltó, pap, focista, szakácsnő.
Foglalkozásunk alkalmával elolvastuk „A szomorú királykisasszony” című mesét is, amely segített megérteni, hogy a boldogság nem kívülről érkezik, hanem abból fakad, hogyan látjuk a világot és milyen „szemüveget” viselünk.
A foglalkozásainkat Bagdi Bella: “Pozitív gyerek vagyok” című dalával, sok-sok tánccal, énekkel és rövid relaxációval zártuk. Optimista hónap a következő üzenetet tanította meg nekünk:
Megtanultuk, hogy mindig kéznél legyen az optimista szemüveg, ha nagy szomorúság ér bennünket. Helyezzük fel az orrunkra bátran és ismételjük el magunkban, hogy a “A napos oldalon járok, jót a rosszban is meglátok…”

Képek