Boldogságóra Program

„Vannak napok, mikor nincs dal a szívedben. Énekelj akkor is!” (Emory Austin)

Ezekkel a gondolatokkal kezdtük a beszélgetést a harmadikos gyerekekkel.
Gyakran hallom tőlük: Én ezt nem tudom megcsinálni!, Nem értem!, Úgyis egyes lesz!
Kiderült, hogy a mai gyerekek többsége sajnos nem az optimista szemléletet követi. Ezért nagyon jó, hogy ebben a hónapban ezzel a témával foglalkoztunk. Megbeszéltük az optimizmus és az optimista szó jelentését, példákkal kiegészítve. A pesszimista szó, a pesszimista ember jellemzőit is átbeszéltük.
Ellátogattunk az Erősségek kertjébe, ahol meghallgattuk a Remény, az Optimizmus virágját. Nagyon érthetően mondja el a gyerekeknek a szó jelentését, amit nagy figyelemmel hallgattak.
Meseolvasás során felolvastam Úgysemegy és Debizony történetét, amit nagyon élveztek, mert ők is elmondhatták közben a gondolataikat. A mese végén új nevet adtak a kis manónak: Úgyismegy lett a neve.
A bátrabbak elmesélték a sikereiket, fejlődésüket bizonyos területen. Szerencsére ezen a többiek felbuzdulva, szintén elmondták egy-egy sikerüket.
Beszélgettünk arról, mi nem megy még, akár egyedül, akár segítséggel. Megbeszéltük, hogyan lehetne ezekben fejlődni.
Játszottunk nevetőversenyt, ami vidámabbá tette a napunkat.
Végül mindenki elkészítette az örök mosolyát.

„Ha mosolyog az arcom, mosolyognak a szemeim; ha mosolyognak a szemeim, mosolyog a lelkem is, mosolyog az egész lényem; mosolygok én, és mosolyog a világ.” (Alexarendel)

Az elkészült tükör a tanterem falát díszíti. Így, ha szomorúak, csak ránéznek, és felderül az arcuk.
Bízom abban, hogy egy kicsit megerősíteni a gyerekeket abban, hogy pozitívabban lássák a világot, és higgyenek magukban.

Képek