Boldogságóra Program

Az egyik októberi napon az iskolában borongós, esős reggelre ébredtünk. Az ablakon végigfolyó esőcseppek, a szürke égbolt és a hűvös idő mindenki hangulatát kicsit elkomorította. Már a nap elején érezhető volt, hogy a gyerekek csendesebbek, fáradtabbak, mint máskor. Úgy döntöttem, hogy a Boldogságóra keretében ma valami olyat csinálunk, ami nemcsak felvidít bennünket, hanem segít megtapasztalni, mit is jelent az optimizmus a mindennapokban.
A beszélgetést azzal kezdtük, hogy kinek mit jelent az eső: van, akit elszomorít, másokat megnyugtat. Innen indultunk tovább, és arról beszélgettünk, hogyan tudjuk a nehéz vagy szomorkás helyzeteket is pozitív szemmel nézni. A gyerekek ötletei nagyon kreatívak voltak – például, hogy az esőnek köszönhetjük a virágokat, vagy hogy a pocsolyákban is lehet ugrálni és nevetni.
Ezután kitaláltuk, hogy az esernyőinket nemcsak a védekezésre, hanem örömszerzésre is használhatjuk. Összegyűjtöttük az esernyőket, és elhatároztuk, hogy megtanulunk egy rövid, vidám táncot a Mary Poppins „Mosolyogni kell” című dalára. Amint megszólalt a zene, a gyerekek szeme felcsillant. A színes esernyők alatt forgások, ugrások és rengeteg nevetés követte egymást. A tánc közben egyre felszabadultabbak lettek, és a korábbi komor hangulatnak nyoma sem maradt.
A foglalkozás végén közösen megbeszéltük, hogy mit tanultunk ebből a napból. A gyerekek egyhangúan azt mondták: „Nem baj, ha esik, akkor is lehet jókedvünk!” – ami tökéletesen összefoglalja az optimizmus lényegét.
A tevékenység során a tanulók megtapasztalták, hogy a pozitív gondolkodás, a közös élmények és a mozgás segítenek átlendülni a nehezebb napokon. Fejlődött érzelmi tudatosságuk, együttműködési készségük, valamint az a képességük, hogy tudatosan válasszák a derűlátást a rosszkedv helyett.
A nap végére az osztályban újra jókedv és derű uralkodott – bebizonyítottuk, hogy egy kis optimizmussal, zenével és mosollyal még az esős nap is ragyogóvá válhat.

Képek