Boldogságóra Program

A fenntartható boldogság témaköre kapcsán ezen az órán visszatekintettünk az elmúlt kilenc hónap boldogságórás élményeinkre. Felidéztük, milyen témákkal foglalkoztunk, milyen játékokat játszottunk, milyen érzéseket éltünk át, és mi mindent tanultunk a boldogságról. A gyerekek megoszthatták, melyik foglalkozás tetszett nekik a legjobban, mi maradt meg bennük, és mit vittek magukkal ezekből az alkalmakból. A cél az volt, hogy felismerjék: a boldogság nemcsak egy pillanatnyi érzés, hanem olyan élmények, szokások és kapcsolatok összessége, amelyek hosszú távon is segíthetnek jól érezni magunkat a bőrünkben.

Foglalkozást kezdő relaxáció
Malomkörzés: álló helyzetben a két kar magastartásból indítja a jobb-bal karral váltva körzést, gyorsítjuk a mozgást a legnagyobb sebességig… Sebességi versenyt is rendeztünk.
Foglalkozást kezdő zenehallgatás: Bagdi Bella: Jobb veled a világ

A téma bevezetése
Szeretetfolyosó
A csoport tagjai két csoportot alkottak, szorosan egymás mellé álltak fel, egymással szemben. Olyan közel álltak meg, hogy egy folyosón biztonsággal végig tudjon haladni egy társuk becsukott szemmel. Jobbról és balról felváltva haladt végig egy gyermek a szeretetfolyosón. Miközben haladt, mindenki halkan mondott egy kedves tulajdonságot, amit megismert vagy megkedvelt benne. Mindenkire sor került. Ha valaki nem merte becsukni a szemét, ő nyitott szemmel ment végig.

A téma feldolgozása
Témafeldolgozás mesével: Boldog erdő- kerek erdő (Bezzeg Andrea. tk. 211-216.)
A foglalkozás központi eleme egy mese volt, amelyben a főszereplők egy különleges utazásra indultak. Útjuk során sorra megelevenedtek az elmúlt kilenc hónap boldogságórás témakörei, hiszen a történet különböző állomásai mindegyikhez kapcsolódtak. Megfordultak a Hála-pataknál, az Optimista réten, a Barátság házikójában, a Jótett-tisztáson, átkeltek a Célok hídján, játszottak a Megküzdés-hegység játszóterén, megpihentek az Apró örömök szigetén, elidőztek a Megbocsátás erdejében, végül pedig végighaladtak a Testmozgás útján. Minden egyes helyszínen a szereplők egy-egy színes gyöngyöt találtak, amely az adott téma szimbóluma volt. A történet végén ezekből a gyöngyökből nyakláncot fűztek, ez az ékszer a mese szerint nemcsak emlék, hanem egyfajta „boldogságkincstár” is, amely őrzi az út során szerzett élményeket és tanításokat.
Ezúttal egy hosszabb mese hangzott el, ezért amíg a gyerekek figyelmesen hallgatták a történetet, közben csendben dolgozhattak a Kerekerdős színezőn is. Így a mesehallgatás élményét egyidejűleg alkotó tevékenységgel is kísérhették, amely segítette az elmélyülést és a nyugodt figyelmet.
A mese végén még néhány dolgot megbeszéltünk a történet kapcsán:
Kerekerdő melyik részén lennétek szívesen és miért?
Milyen színű gyöngynek örültél volna a legjobban?
Mit tennél még az erdőbe? Hová érkezzenek a gyerekek?

A foglalkozás zárásaként a gyerekek elkészítették a Boldogság kerekét, amelyen az év során feldolgozott tíz témakör mindegyike saját szimbólummal szerepelt. A kerekeket a gyerekek saját elképzeléseik szerint színezték ki, így minden alkotás egyedi és személyes lett. Miközben szorgalmasan dolgoztak, Bagdi Bella néhány vidám és lélekerősítő dala szólt a háttérben, amelyek tovább mélyítették a nyugodt, örömteli hangulatot.

Képek