Boldogságóra Program

Június- Fenntartható boldogság
Csoportunk minden tagja idén elballagott, általános iskolai tanulmányokat kezd. A fenntartható boldogság kiemelten fontos, mivel az óvodát elhagyva nem tudjuk már naponta segíteni problémáik feldolgozását, konfliktusaik megoldását, lelki, érzelmi nehézségeiket. Fontosnak tartottuk kolléganőmmel, hogy tudassuk gyermekeinkkel, hogy bármikor megtalálnak bennünket, ha szüleikkel együtt szeretnének felkeresni minket az óvodában beszélgetésre, vagy csak egy ölelésre. Beszélgettünk arról, hogy ki kivel szeretne baráti kapcsolatot fenntartani az óvoda után is, és ehhez mire van szükség. Szánjanak időt egymásra, kérjék meg a szüleiket, hogy egy megfelelő időben találkozzanak közösen egy parkban, játszótéren, stb. még akkor is, ha ők pl. nem ugyanabban az iskolában tanulnak. A barátokat, a fontos emberi kapcsolatokat ápolni kell, nem marad ilyen szoros kapcsolat befektetett „munka„ nélkül. Vannak már olyan gyermekeink, akiknek nagy igénye van erre.
Kipróbáltuk a földön fekve és az asztal, majd a létra tetejéről milyen perspektíva látszik. Megállapították, hogy feljebbről mennyivel több minden látszik, messzebb ellátni. Ezért hát érdemes fejüket felemelve élni és felfelé törekedni!
Szituációs játékként begyakoroltuk, hogy az első nap az iskolában hogyan legyenek határozottak és kezdeményezők egy ismeretlen közegben. Szemükkel keressék meg a szemével visszamosolygó bátortalan gyermeket, Ők megjenek oda hozzá és mutatkozzanak be. Kérdezzék meg a másik gyermek nevét és meséljenek magukról röviden. A párbeszéd, a nyitottság közelebb hozza az ismeretlen gyerekeket egymáshoz, enged a szorongás az ismeretlen helyzetben. Fontosnak tartottam hangsúlyozni, hogy szüleikkel mindig legyenek nyitottak és őszinték, Ők azok, akik minden helyzetben mellettük fognak állni.
Meghallgattuk az év során kedvenccé vált Bella dalokat, táncoltunk és énekeltünk az elválás szomorú gondolatát elűzve.
Végezetül kimentünk piknikezni az udvarra, ahol lábtorna és falevél mozgásának figyelése (édes semmittevés) volt a „feladat”. Ilyen lazító időszakokra mindig szükségünk van, mondtam a gyerekeknek „útravalónak.”

Képek