„Ez vagyok én”

image0.jpeg

Elérkeztünk a nagycsoport féléve felé, s azt vettem észre, hogy egyre több felmerülő problémákkal szembesülünk. Minden konfliktus forrása, amiben segítséget kérnek a gyermekek, azt mutatja, hogy nem bíznak önmagukban, megerősítésre vágynak, önbizalmuk alacsony szintet mutat. Korosztályi jellegzetesség az önbecsülés hiánya, így boldogságóránkat kiegészítettük az egészséges önbecsülés kialakításra vonatkozó játékos feladatsorokkal. Nagy segítségünkre volt, a hagyományainkra épülő Farsangi mulatság is, hiszen elbújhattak valaki más bőrébe, úgy, hogy abban tükröződött személyiségük is. A farsangi hetünk egy erőpróba keretén zajlott, ahol néhol bolondos, ügyességi, versenyhelyzetű játékokat próbálhattak ki a gyermekek, majd egy jelmezes bemutatóval, valamint táncmulatsággal záródott vidám hetünk.
Az erdei tisztás című mese alapot teremtett, a szerepjátékra, és a beszélgetésre. Játékos feladataink közt szerepelt a „Ki mit tud az állatvilágban”, a „Kötéltáncos”- amit kiegészítettünk kéz-láb utánzással, és a „Kirakózás”. Számos lehetőséget teremtettek arra, hogy társaik megerősítsék abban, hogy mindenki büszke lehet magára, az elért közös sikerek alapján.
Önmaguk lerajzolása megteremtette az erősségek meglátását, önbecsülésük megfelelő kezelését, amit egy kis humorral zártunk, hiszen mindenki rajzolhatott magának, fantáziájukhoz megfelelően, olyan hajat, amilyet csak kigondoltak, ez lehetett göndör, cikk-cakkos, egyenes, hullámos, vagy ezek változata. Az elkészült rajzokat még sokáig nézegették.

Képek