Boldogságóra Program

Megküzdési stratégiák gyakorlása

„Hogyan keresett barátot a kutya?”

Februári témánk keretén belül a „Hogyan keresett barátot a kutya?” népmesét megpróbáltuk óvodai csoportunkkal feldolgozni, néhány drámajátékkal. Segíteni szerettünk volna a kutyának, hogy barátot keressen magának, hiszen nem volt olyan könnyű számára ez a keresés, megküzdött vele.
Fókusz: a barátság fontosságának a kérdése
A foglalkozás menete:
A tevékenységet a „Mackó, mackó ugorjál, / mackó, mackó forogjál, / Tapsolj egyet, / ugorj ki!” című mozgásos mondókával kezdtük el.
A következő mozzanatban a gyerekek labdát dobtak egymásnak és megosztották társaikkal, hogy milyen állatok szeretnének lenni és miért: „Ha állat lennék…”. (megjegyzés: csoportunk neve: Noé bárkája és így a gyerekek nagy része az óvodai jelükkel megegyező állatot mondta). Ezt követően tapsa mindenki a választott állatról egy jellegzetes képet mutatott be, majd hangversenyt rendeztük, ahol a gyerekek megpróbálták kiadni az adott állat hangját.
A foglalkozást csoportosító játékkal folytattuk, ahol az óvodások színkártyák segítségével, csoportokat alkottak. Az volt a feladatuk, hogy beszéljék meg: „Ki lehet a kutya barátja/ellensége?”.
A tevékenység végén elképzeltük, hogy a termünk egy hatalmas erdő, ahol egy nap a kutya találkozott a nyuszival, a farkassal, és a medvével. Állatos képkártyák segítségével a gyerekek elindulnak barátot keresni.
A foglalkozást egy kutya hajtogatásával (origami) és egy mondókával zártunk:
„Van nekem egy kiskutyám,
aki mindig fázik.
Vettem neki nadrágot,
térdig érő kabátot.
Ni, ni, ni.
Nem tud benne leülni.”

Szeretettel,
a gyerekek és az óvó nénik: Holló Éva Andrea és Sógor Melinda Ágota

Képek