Boldogságóra Program

December érzelmekkel és jó cselekedetekkel teli hónap volt. Fontos volt számomra, hogy a gyerekeket ráhangoljam az ünnepekre. Különösen ügyeltem arra, hogy ne vesszen el ennek az időszaknak a varázsa. Megbeszéltük, hogy nem a drága ajándékok teszik szebbé a karácsonyt, hanem a szeretet, a hála, a béke és az egészség.

Megbeszéltük azt is, hogy mi énekekkel, versekkel és szorgos kezeinkkel tudunk jót cselekedni, szeretetet adni a Mikulásnak, a Jézuskának és a Családunknak. Feldíszítettük csoportszobánkat, téli tájat festettünk csoportunk ablakaira, a faliújságra is csodaszép alkotások kerültek, óvodánk udvarát is ünnepi díszbe öltöztettük. Hagyományos karácsonyi műsorral készültünk a szülőknek, nagyszülőknek, mely nagyon meghatóra sikeredett. Büszke voltam ovisaimra. Éreztem, hogy átélik az ünnep lényegét! A műsor végén minden gyermek kezében tartott egy papírból kivágott szívecskét, melyre különböző érzelmeket írtunk. Ezeket az érzéseket előtte megbeszéltük és egy zenei aláfestés kíséretében csoportunk karácsonyfájára akasztottuk. A hatás nem maradt el, szinte mindenki a szemeit törölgette a meghatottságtól. Boldog voltam, hogy megélhettem ezt a pillanatot.

Természetesen a Boldogságórára kitűzött feladatainkat is megvalósítottuk. Gyakran szóltak Bagdi Bella dalai, elmeséltem Bezzeg Andrea meséjét is.

December hónap bővelkedett jó cselekedetekben, jó élményekben. Szeretnék erre néhány példát felsorolni:

- rengeteg szülői segítséget kaptunk a projektjeink megvalósulásához, melyet tiszta szívből megköszöntem a karácsonyi ünnepélyen
- egy csodás séta keretében kolléganőimmel megtekintettük a Komarnoban található fényudvart, így zártuk az évet
- óvodásaimmal képeslapokat készítettünk a magányosan élő idős embereknek
- egyik délután adventi készülődésre vártuk a családokat
– Vöröskereszt bázisóvodaként intézményünkbe vártuk a helyi Nyugdíjas Klub tagjait egy kreatív délelőttre
- részt vettünk a város által szervezett „Élő adventi naptár” elnevezésű rendezvényén, ahol az esti órákban vendégül láttuk az arra látogató ablakvadászokat
- kolléganőimmel közösen feldíszítettük csoportunk fáját és egy kis ajándék kíséretében megköszöntük egymás munkáját, odafigyelését, türelmét
- a hétköznapokon szívesen adományoztam és szívesen tettem olyan dolgokat, aminek mások örülnek (lépcsőházunk feldíszítése)

A fent leírt élmények feltöltöttek, energiát adtak, boldoggá tettek!
Köszönöm!

Képek