Boldogságóra Program

A boldogságóra program 3. hónapjának témája: társas kapcsolatok ápolása, melyet heti tervnek megfelelően valósítottuk meg. Több hétig tartó betegségem miatt ebben nagyban segített kolléganőm, amit ezúton is hálásan köszönök neki.
Cél, feladatrendszer: A gyermekek ismerjék meg a társas kapcsolatokban rejlő boldogító erő felszabadításának módjait, váljék mindennapi életük részévé! Ismerjék fel, hogy szükségünk van egymásra! Kiemelt fejlesztési terület, differenciált fejlesztést igénylők: interperszonális kapcsolatok alakítása, társas kapcsolatok ápolása, egymásra figyelés képességének a fejlesztése, alkalmazkodó képesség fejlesztése, kezdeményező készség fejlesztése.
Hétfőn a foglalkozást a kezdő relaxációval kezdtük. „Égig érő fa vagyok, megnővök mint a nagyok…” A relaxáció után a már megismert boldogság mondóka következett. Felelevenítettük az előző hónapok témáit, majd áttértünk a társas kapcsolatok fontosságára. Arra, hogy a legtöbben emberi kapcsolatainkban érezzük át a szeretet érzését, és ez az egyik legfontosabb boldogságforrásunk. Ugyanakkor mindenki szívesebben kapcsolódik egy mosolygós, boldog emberhez, mint egy szomorú, mindig zsörtölődő emberhez! Miért is vágyunk egymás társaságára? Szükségünk van egymásra! A beszélgetés után eljátszottuk „Kis barátom, hogy vagy? ” játékot. Ezután a Szomorú Szilárd és Boldog Blanka szituációs játékot. A szomorú, bánatos társaikat kellett megvigasztalni. Kedden a Bezzeg Andrea: Tavaszi ébresztő verses mesét hallgathatták meg a gyerekek, majd ehhez kapcsolódóan Bagdi Bella: Isten éltessen, boldog Szülinapot! című zenével köszöntöttük mi is a mesében szereplő medvét. Szerdán és egész héten szabad játékidőben is készíthettek barátságkarkötőket. A gyermekek imádják, sorozatban készültek a szebbnél szebb munkák. Van aki egyet, van aki több ékszert is ajándékozott a társainak, készültek otthonra is a felnőtteknek, óvodán kívüli barátoknak egyaránt. Kérdeztük a gyerekeket, hogy kinek mit jelent ez a karkötő, milyen érzéseket vált ki belőlük: „ragaszkodást, összetartozást, barátságot, szeretetet, gyengédséget…stb.” Minden nap magukon hordják, viselik, óvják, védik. Barátságfát is készítettek, aminek a színes karkötők a levelei. Barátság és társasláncok is készültek! A gyermekek lerajzolták magukat, társaikat, majd kezüknél fogva összeragasztották őket. A társas-barátságlánc életre kelt, mely jelképezte a csoport összetartozását is! A délelőtt végén újra zenéltünk: Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek.. című dalt énekeltük, játszottuk nagy jókedvvel, utánzó mozgással. Csütörtökön Ferenczei Éva: Süni irigy lesz című bábjátékát dramatizáltuk. Beszélgettünk arról, hogy konfliktusok esetén milyen kompromisszumos megoldásokat találhatunk, hogyan oldjuk a feszültségeket, hogyan érjünk célt a kölcsönös elfogadáson, kommunikáción keresztül. Készültek tovább az „ékszerek” is. Pénteken zárásként pókhálót készítettünk fonal segítségével. „Azt szeretem benned, hogy…” Mindenki kedves dolgot fogalmazott meg a társának. Megbeszéltük, hogy ez a pókháló is az összetartozásunkat jelképezi. Egész héten biztattuk őket arra, hogy a rendelkezésükre álló játékokból, eszközökből közös alkotásokat hozzanak létre. A kész alkotásokban közösen gyönyörködtek, majd másnap folytatták lehetőség szerint. Közös filmtekintés is történt a szomszéd csoport gyermekeivel és a felnőttekkel, mely a barátság fontosságát hangsúlyozta. A Lolamesék egy négyéves, óvodás kislány szemszögéből és kalandjain keresztül mutatják be a világot. Címe: Lola meséi- Legeslegjobb barátok (mese, rajzfilm). Barátság, utazás, elválás, megtartás. Ezekről a fogalmakról, pontosabban mesés magyarázataikról szól D. Tóth Kriszta Lola-meséjének ez a része, története. Az ismert televíziós szórakoztatva tanítja a gyerekeket, a felnőtteket, saját tapasztalatai alapján. Hogyan mondjuk el kisgyermekünknek, ha a legjobb barátja külföldre utazik. Nem egy hétre, de nem is kettőre. Pontosan 3 évre. Nehéz elmagyarázni az elválását, de főleg azt, hogy ennek ellenére a barátság fenntartható. pl: rajzos napló vezetése, majd egymásnak elküldése. Ez a téma mai világunkban szerintem nagyon fontos! Számtalan család kerül ma ilyen helyzetbe. Ugyanakkor itt van a bevándorlás kérdése. A valóságot nagyon sokféle módon lehet megélni, értelmezni és megtapasztalni. Az interkulturális nevelés fejleszti a gyermekek kulturális identitását, és egyidejűleg erősíti az egymás iránti tiszteletet, a toleranciát az ismeretlennel, a szokatlannal szemben, melyből akár barátságok is születhetnek felnőtteknél, gyermekeknél egyaránt. Végezetül felragasztottuk a Boldogságvár harmadik lépcsőfokára a társas kapcsolatok jelképét.

Képek