Boldogságóra Program

Az októberi boldogságórás tevékenységünket Zantleitner Laura Zoknik című meséjére építettük, mellyel a Szitakötő folyóirat őszi számában találkozhattunk.
Az óra első részében párban dolgoztak a gyerekek, zokni-barátként (kabátokban elrejtett fél pár zoknik párosítása):
-Alapérzelmeket ábrázoló arckifejezéseket rajzoltak bele üres arcocskákba (szomorú, vidám, haragos, meglepett…). – Szomorúságot ábrázoló Dixit kártyák közül választottak. Ki kellett találniuk, mi okozza a szomorúságot és hogyan lehetne felvidítani a kártyán szereplő élőlényeket.
A mese kapcsán megbeszéltük, kinek milyen helyzetek okozhatnak/okoztak már a múltban kellemetlen érzéseket és ki/mi lehet az, ami segít/segített megoldást találni a szomorúság feloldására.
Bemutattam a saját varázsszemüvegemet, melyen nem lehet átlátni, hiszen a fejemben/lelkemben van az érzés, amit lerajzolt élethelyzetem okoz nekem (költözés).
Megmutattam az optimistaszemüveg-keretet is, amit ha felteszek, pozitívan látom a dolgokat.
A gyerekek is elkészítették a saját varázs- és optimista szemüvegüket.
Közösen süteményt keszitettünk. Mindenki kivette a részét a munkából. Mielőtt a sütőből kivettük volna a süteményünket, feltettük a szemüveget. Bíztunk benne, hogy még azon gyerekek számára is ízletes lesz a sütemény, akik azt állították, hogy valamelyik hozzávalót nem szeretik. Szerencsére nagy sikert aratott.

Képek