Boldogságóra Program

Az ünnepek után beszélgetőkörrel indítottuk a januárt, ahol mindenki élménybeszámolókat tartott. Az élménybeszámolót azzal zártuk, hogy nekünk milyen céljaink lehetnek januárban (az időmérés is téma volt): hógolyózás, hóember építés, és mi lesz a következő ünnepünk, amire készülünk? A Farsang. A farsangi bálon együtt táncolás is lehet célunk. Idén a két tagintézményünk egyben tervezte a farsangi bál megtartását, szülőkkel, vendégelőadóval. Izgatottan várták a gyerekek. Beszéltünk arról, hogy ki minek szeretne beöltözni, mi kell hozzá ha saját kezűleg készítené a jelmezét. Szemüvegeket, party kalapokat terveztek és készítettek el. A Boldogságóra foglalkozásunkat ilyen körülmények közé igyekeztünk beilleszteni. Mozgásalapú relaxációval kezdtük: malomkörzéssel sebességversenyt rendeztünk, majd elindultunk Boldog Dórához mesét hallgatni az összehangoló-indiánszökellés gyakorlattal. Közben akadályokkal találkoztunk, így két csapatra kellett válnunk. Mindkét csapatnak célba dobás volt a feladata: állatfigurás és sima babzsákokkal hullahopp karikákba kellett beletalálni. Ezután a galériára erősített bohócot kellett etetni színes „cukorkákkal” (labdákkal), hogy végre Boldog Dórához jussunk. Dóra elmesélte nekünk a Boldogvár meséjét. A várat mindenki saját ízlése szerint kiszínezhette, miközben beszélgettünk arról, hogy milyen érzés, amikor sikerül valami, amit elterveztünk. Az ezt követő napokban különféle akadálypályákat tervezhettek a csoportban vagy a tornateremben: volt például vattapamacs fújó verseny az asztalon épített akadálypályával. Következő alkalommal Boldog Dórához ismét a mozgás alapú relaxációs és az ügyességi játékokkal mentünk, amikor A pingvin, aki mindent tudni akart c. mesét hallottuk tőle. Tovább gondoltuk közösen, vajon hogyan folytatódott Ottó meséje. Összebarátkozott egy jeges medvével is, akinek pár finom halacskával kedveskedett, amikor annak épp fájt a mancsa. Költözés helyett azon gondolkozott, hogyan védekezhetne a hideg ellen, a maci pedig tanácsolta, hogy kérjen ötleteket az eszkimóktól, hátha a pingvinek is tudnak iglukat építeni. Amíg hozzájuk elért, meg kellett menekülnie egy oroszlánfókától is. Az emberektől pedig félt és a bátorság dalt énekelte magában, amikor a közelükbe merészkedett. Végül megtanult iglut építeni és boldogan ment haza a pingvin családjához, közösen építettek maguknak egy búvó helyet ami védte őket a hóviharoktól. A mese részleteiből kiválasztottak maguknak egyet a gyerekek és mindenki szabadon lerajzolhatta. Közeledett a farsangi bál kitűzött napja is, ami végül elmaradt, mert annyira sok lurkó lett beteg. Csalódottan jöttek vissza az oviba, de megbeszéltük, hogy hamarosan minden csoport megtartja a saját termében a farsangi mulatságot és beöltözhetnek. Remek alkalom volt arra, hogy megtapasztalják, néha a tervek dugába dőlnek, de attól még kerekedhet belőle olyan helyzet, amiben hasonlóan jól tudjuk magunkat érezni. Megtapasztalhatták, hogy újratervezéssel is célt érhetünk.

Képek