Boldogságóra Program

A kilencedik téma a testmozgás volt a boldogságóra keretében. Cél, feladatrendszer: Egészséges szokások kialakítása! Tudatosuljon a gyermekekben, hogy a mozgás nélkülözhetetlen hatással van egész életükre, növekedésükre, semmi mással nem helyettesíthető, és pótolható a testi és lelki fejlődésük során. Kiemelt fejlesztési terület: társas kapcsolatok fejlesztése, együttműködési készség fejlesztése alkalmazkodó képesség fejlesztése, akarati tulajdonságok fejlesztése, globális állóképesség: a test általános erejének fejlesztése. A kezdő relaxáció után beszélgetést kezdeményeztem a testmozgás, és az egészséges táplálkozás fontosságáról. Meghallgattuk a testmozgás hónap dalát (Bagdi Bella: Jól érzem magam boogie), majd hozzá illő mozgásformákkal egészítettük ki. Készítettem különböző mozgásformákról képeket, amiket utánozni kellett a gyermekeknek a székfoglaló szabályai szerint. Ha szólt a zene, a gyermekek futottak a székek körül, ha elhallgatott, akkor az előtte levő kártyán lévő mozgásformát kellett végezniük, illetve annak formáját felvenni. Ezt hetekig játszották napi szinten, önálló, általuk kitalált szabályokat is létrehozva szabad játékidőben is. Megbeszélték, hogy mindig más volt a játékvezető, ők kapcsolhatták be-ki a zenét. Itt nagyon fontos volt az együttműködés társaikkal. Tükörjátékot is sokat játszottunk. Élményszerző kiránduláson voltunk méhészetbe. A nap során sokat mozogtunk, futottunk a réten ,szekereztünk, lovagoltunk.
A gyermekeink mérései alapján egyételmű volt, hogy az egyensúlyérzék fejlesztése kiemelt feladatunk lesz a jövőre nézve, így erre még nagyobb hangsúlyt fektettünk. Kollégám ebben a hónapban minősült gyakornokiból ped.1 be. Egyik választott tevékenysége a mozgás volt. Célja a test stabilitásának, összehangolt működésének, izom erejének fokozása, közvetve pedig a mozgásbiztonság növelése. Kiemelt feladata pedig az egyensúlyozó képesség fejlesztése, az egyensúlyozás gyakorlása. Előzmények: guggolások, egylábas mozgások, kilépések, egyensúlyozás vonalak között és eszközökön, egyensúlyozó eszközök használata a csoportban. A természetes mozgásigény kielégítése. 2 különböző akadálypályát hozott létre fő feladatának megfelelően. A két különböző nehézségi fokozatú pálya létrehozásával figyelembe vette a gyermekek eltérő fejlettségi szintjét, a differenciálás lehetőségeit valamint a gyakorlat végzés változatos formáit testtartás javítás szempontjából is. Mindezek a kitartást, koncentrációt, egyensúlyérzéket és állóképességet erősítették. A mozgásos játékok (kaptárfoglaló, virágporzók) lehetőséget adtak a felszabadult mozgásra, versengésre. Minősítése kiválóan megfelelt! Ezek utáni napokban napi szinten sétáltunk, kirándultunk. Egyik nap „titkos útra” vittük a gyermekeket a közeli Nagyerdőre. Ők választhattak, mikor, melyik ösvényen menjünk tovább. Kiválóan együttműködtek! Az egyik ösvényen találtunk egy bokáig érő esővízzel teli nagyobb „patakot”, amin keresztbe egy farönk vezetett mint egy kis híd. Hirtelen ötlettől vezérelve: „Le a cipőkkel!” felkiáltással szabadult meg minden gyermek a cipőtől, és a szabadban, természetes közegben valósult meg az egyensúlyérzék fejlesztés. Dönthettek, hogy ki szeretné megpróbálni ezt az akadályt! Az első önként jelentkező gyermek még kicsit bizonytalanul, félve lépett a fatörzsre, de a már megtanult „Nem adjuk fel!” felkiáltással ment végig a túlsó partra, amit a többiek egyre bátrabban követtek. A sikeren felbuzdulva pedig újra és újra. Egyre bátrabban, magabiztosabban, egymást biztatva! Ez hatalmas élmény volt számukra! Otthon lelkes élménybeszámolót tartottak, és elvitték a szülőket is ezekre az ösvényekre, ahol a különböző madárodúkat, madarakat is megfigyelhettük, madárhangokat hallgatva. Egy ízben egy bagoly közvetlenül a fejünk felett repült el. Meséltem Bezzeg Andrea: Lusta király meséjét. A mese végén beszélgettünk arról, hogy ki milyen új mozgásos játékot tenne még a felújítás alatt álló óvodánk udvarára (ahova szeptember térhetünk vissza), mivel rendeznék be. Terveket készítettünk. Lerajzolták kedvenc sportjukat, kedvenc mozgásos tevékenységüket. Játékidőben poharakból várat építettek, majd „Vigyázz a várra!” játékot játszották. Csináltam egy pályát, egy feladat sort kéz és láb formákkal. A térbeli tájékozódást, az irányok, és a testséma ismeretét gyakoroltuk, rögzítettük. Nem utolsó sorban a játék öröme volt a legfontosabb!!! Lufival játszottunk. Ki tudja a legtovább a magasban tartani. Egyéni és csoportos versengés is volt! Mindig imádják! Az udvaron szabad játék volt, minden gyermek igényének megfelelően, amihez biztosítottam az eszközöket. Foci, lépegető, stb. A mozgás mindennapjaink szerves része!!!

Képek