Boldogságóra Program

Tetettedetettettetettektettesete!
A megbocsátás gyakorlását a könyvből felolvasott Mark Twain idézet értelmezésével kezdtük. Majd egy boldogító ölelést adtunk olyan társunknak, akivel már régen tettük ezt.
Az „Arcunkra van írva!” rajzot mindenki a lány és a fiú esetében is ábrázolta, majd meg kellett mondják, hogy szerintük milyen hangulatot ábrázolt a társuk.
A „Te tetted e tettet, te tettek tettese, te” nyelvtörő kissé meggyötörte a csoportot, gyakorlása közben sokat nevettünk egymáson. Több napot vett igénybe, mire már labdával is egész ügyesen tudtuk alkalmazni.
„Az érzések játéká”-ban mindenki részt akart venni, ezért kicsit több időt szántunk rá.
A megbocsátás történetek elmesélése után ismét játszottunk. Kitalált és elképzelt helyzetekben gyakoroltuk a bocsánatkérést. Majd ismét egy bátorító, boldogságölelés következett.
Vidáman nézegették egymás rajzait a „Milyen állat a bocsánat?” feladat elvégzése után, és megbeszélték, hogy ki kinek a Bocsánat-állatát fogadná szívesen egy teára.
Rajzolás és a keresztrejtvény megoldása közben Bella aktuális dalát is meghallgattuk.
Föld Napi Üdvözletként közösen készítettünk egy kis koreográfiát a Gyújts egy gyertyát a Földért című dalhoz. A felvételt elküldtem a szülőknek és a youtubra is feltöltöttem. https://youtu.be/q0oL0L4T-1U
Boldogító levél írására is ösztönöztem a gyermekeket a megadott sablon segítségével. Íme néhány ízelítőül:
Domonkos:
Azt szeretem a boldogságórában, hogy mindig játékos feladatokat csinálunk. A gondolkodós matekórák után jó egy kicsit megpihenni. Szeretem amikor beszélgetünk. Nagyon jó volt amikor képregényt írtunk, meg amikor az arcunkkal kellett mutogatni azt az érzést, amit Ildikó néni mond. Tetszett a te voltál párbeszéd eljátszása is. Jó volt az a feladat is, hogy oda kellett menni a legjobb barátunkhoz és meg kellett ölelni. Mindig különleges és változatos feladatokat csinálunk. Szóval a boldogságórán öröm lenni.
Jázmin:
Nekem nagyon jó érzés volt amikor együtt megszőttük a csodálatos mesénket. Nem is az volt benne a jó, hogy a hónap csoportja lettünk, hanem az, hogy a 2. c osztály együtt megszőtte a mesét. És mindenki benne volt ebben a munkában. Nagyon köszönöm ezt a jó élményt az egész osztálytól és Ildikó nénitől! A legjobb ez volt! És nagyon-nagyon köszönöm!
Hanga:
Én azért szeretem a boldogságórát mert ha az előző órán nem volt jó, vagy rossz jegyet kaptam, mindig felvidított. És úgy vidított fel, hogy például beszélgettünk és kipróbáltunk párbeszédeket, meg sok mindent. És ritka volt az az óra, amikor nem nevettünk. Nekem ez a kedvenc órám, mert sokat nevetünk, beszélgetünk és mindig jól érzem magam.
Levente:
Nagyon jók, kedvesek vagyunk egymással. Az egyik kedvenc órám. Öröm az órán lenni. Mert Ildikó néni nagyon jó tanítónő. Nem tanulunk úgy, mint a többi órán. Nagyon szeretem és kedvelem. Nem fogom megunni soha.
Emma:
Nagyon szeretem a boldogságórákat, mert tanulságosak. A legjobb óra az volt, amikor Ildikó nénivel gyertyát gyújtottunk a Földért.
Damián:
Nagyon tetszett az az óra, amikor rajzoltunk és olvastunk. A boldogságóra a kedvenc órám. Szeretem a boldogságórát mert néha vicces, néha szomorú, néha pedig mindenféle. Szeretem a boldogságórát, mert a kedvenc tanárom vesz rajta részt.
Csenge:
Az én kedvenc témám a boldogságórán az arckifejezések voltak. Azért tetszett, mert nagyon vicces volt, amikor különböző arcokat kellett vágni. Ezen az órán nagyon jól éreztem magam.
Aliz:
Én azért szeretem a boldogságórát, mert szeretem , ha játszunk és szeretem, hogyha Ildikó néni mesél valami mesét.
Mira:
A kedvenc órám az volt, amikor két osztálytársam megkérdezte egymástól mérgesen: Te voltál? Nem én voltam! Akkor ki volt?
Panna:
Az volt a legjobb a boldogságórában, amikor megtanultuk a tetettedet.
S. Áron:
Azért szeretem a boldogságórát, mert játékos. És még azért, mert nem uncsi.

Képek