Boldogságóra Program

A Boldogságórát a segédanyagban ajánlott relaxációval kezdtük, ezzel megalapozva az óra témáját is. Ezt követően beszélgettünk arról, hogy milyen helyzetekben jó ellazítani magunkat.
Beszélgettünk arról, hogy egy hajónak milyen fontos részei vannak, majd kértem, hogy találják ki, ők melyik része lennének szívesen az 1.B osztály hajójának – volt többek között kapitány, árbóc, vitorla, kalóz, matróz, hajófenék, papagáj. Ezeket egy szoborban megjelenítették.
Az utolsó játékban szigetek között cirkáló hajóvá váltak, én voltam, aki figyelte a cápát. Ha elhangzott a cápa szó, akkor ki kellett kössenek a szigeten, hogy megmeneküljenek a cápától. A szigetek száma időről időre csökkent. A gyerekek lökdösődtek, kisajátítottak szigeteket, míg az egyik kislány rájött arra hangosan gondolkodva, hogy a szabályban nem volt az benne, hogy egyedül lehet csak a szigeten kikötni. Ezt követően a maradék gyermek nagyon összetartott, így három szigeten kikötő 9 gyermek maradt. Kértem, hogy egy pillanatra így összeölelkezve rögzítsék magukban a jó érzést. Utána megbeszéltük a játék lényegét. Kérték, hogy játsszuk újra. Ekkor már mindenki egymást segítette, hiába csökkent a szigetek száma, nagyon összetartottak, egymást hívták, figyelmét felkeltették, segítették. Úgy éreztem, hogy a játéknak itt kell véget vetni, hogy mindenki átélhesse az összetartás és egymásra figyelés nyereségét.
Kiváló volt az óra hangulata, mindeközben a gyerekek nagyon sok tapasztalatot szereztek a témáról.
Köszönöm a tanító néni aktivitását és a lehetőséget!

Képek