Boldogságóra Program

A korábbi Kiskalózok csapata „áthajózott” a felső tagozatba, így idén újabb legénységgel kezdtem el a boldogságórákat. Elsőseim szülei – a korábbi osztály boldogságórás tapasztalatait hallva – egyetértettek abban, hogy a gyerekekre nagyon pozitív hatással vannak ezek az órák, így 18 új kis kalózzal elindultunk a Boldogságórák útján.

Első alkalommal magával a Boldogságórával ismerkedtünk. Megbeszéltük, hogy mit is jelenthet a boldogság, mikor és mitől vagyunk boldogok. Ráirányítottam figyelmüket a boldogságórás témákra: például arra, hogy ha jót teszünk másokkal, attól mi is boldogok leszünk (december – jócselekedetek), boldoggá tesz minket egy jó zene, illat, íz (március – apró örömök), jó együtt lenni másokkal (november – társas kapcsolatok), nagy boldogság, ha szaladgálhatunk az iskola játszóterén (május – testmozgás), stb. Megbeszéltük, hogy a boldogságórákon sokat játszunk majd, mozgunk, mesélünk, beszélgetünk, jól fogjuk érezni magunkat, boldogok leszünk. Nagyon várták már a gyerekek, hogy belevágjunk a „boldogság tanulásába”, érdeklődőek, motiváltak voltak a bevezető óra után.

Szeptemberi témánk feldolgozását egy relaxációs gyakorlattal kezdtük, amiben pont az az utat, annak az útnak az elejét hangsúlyoztuk, amin elindultak a gyerekek: most ők a legkisebbek, de hamarosan megnőnek, fejlődnek, okosodnak. Kicsi magból fejlődtünk magas fává, miközben mondtuk: „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok!”.
Ezután megbeszéltük, hogy mit is jelent a HÁLA szó, kinek, mikor és miért lehetünk hálásak. Felolvastam a gyerekeknek A csodakantár című mesét, kigyűjtöttük a hálás szereplőket, majd beszélgettünk arról, hogy melyik szereplő hogyan fejezte ki a háláját Jancsi felé.
A HÁLA szó megjelenítésével folytattuk a munkát: a gyerekek testünk és néhány, a nagy nyomtatott betűket már ismerő kisgyerek segítségével kirakták a hála szó betűt.
Következő alkalommal rajzban fejezték ki a gyerekek, hogy miért lehetnek hálásak az ŐSZ-nek, ami egy esős, borongós, szomorú évszak, mégis sok örömöt rejteget. Lerajzolták, hogy milyen nagy boldogság sünit lesni az avarban, levélkupacban ugrálni, az ősz színeit csodálni, színes leveleket gyűjteni, az esőt hallgatni, stb.
Amíg a rajzok készültek, Bagdi Bella Szép nap, ölelj most át engem című dalát hallgattuk.

Hónap végére úgy érzem, a gyerekekkel körbejártuk a hála témáját, sikerült ráirányítani figyelmüket a hála érzésének boldogságfokozó hatására. Egyre többször hallom tőlük: „Hálás vagyok neked azért, mert…”.
Nagyon várják a gyerekek a következő boldogságórát, úgy gondolom, az előző osztályom után a mostani kis csapatom is igazi boldogságórás osztály lesz!

Képek