Boldogságóra Program

Boldogságóra
Megküzdési stratégiák

Az elmúlt héten ismét a Boldogságóra egy következő témáját dolgoztuk fel gyermekeinkkel. Általában kicsit felkeltem érdeklődésüket már a tevékenység előtt, így izgatottan várják a meglepetést.
Megküzdési stratégiák volt e havi témánk. Kicsit megfoghatatlannak, gyerekek számára nehezen átadhatónak láttam ezt a témát a gyerekek számára. Végül mégis gördülékenyen zajlott a Boldogságóránk.
Ének foglalkozás végén megígértem gyermekeinknek, hogy a kedvenc daluk sem marad el, sőt a JBL hangszóróval fogjuk tízórai után meghallgatni. Miután mindenki evett, megmosakodott, következhetett a dalolás hangszóróval. A hangszóró szekrényének kulcsáért nyúltam. Probléma adódott. Nem volt a helyén. Nagyon meglepődött mindenki. Állították, hogy ők bizony nem nyúltak hozzá. Akkor elővettem a kulcs helyéről egy piros borítékot. Tágra nyílt szemmel kérdezték, hogy mi lehet ez.
-Olvasd gyorsan óvónéni!- mondták izgatottan.
Felolvastam. A levélből kiderült, hogy az előző napi hangoskodás miatt vitte el egy manó a kulcsot, ezért nem tudunk most zenét hallgatni. Azonban egy feltétellel megtudhatjuk a hollétét, ha a feladatait megoldjuk.
-Óvónéni, olvasd gyorsan mit kell csinálnunk! -kiáltották.
-Keresd a következő levelet ott, ahol finom illatot érezhetsz!-olvastam.
Nagy nyüzsgés támadt.
-Babakonyhában? Tálalószekrénynél? Nincs sehol! Lehet, hogy az íróasztalon a virágcserép körül van! Az ibolya illatos!-mondták.
Kék boríték volt a virágcserép alatt, újabb feladattal. Mosolygott mindenki.
Első feladat az önálló, egyenként éneklés volt. Voltak akiknek ez egyáltalán nem jelentett kihívást, bátran, hangosan elénekelték kedvenc dalukat. Új kis csoporttársunk azonban keveset beszél még hozzánk, félénk, halkszavú. A manó viszont mindenki dalát várta. Végül Zsombor is rászánta magát és halkan, de két versszakkal elénekelte társainak az Érik a szőlő kezdetű dalt. Nagy taps lett a jutalma. Büszkék voltunk rá. Másik kis társunk beszédproblémákkal küzd, nehezen érthető a beszéde ha megszólal. Ő is imádja a zenét, így a Süss fel nap kezdetű dalt elénekelte a manónak, kis segítséggel, a célunk elérése érdekében. Nagyon örült mindenki. Jutalmunk a következő levél helyének meghatározása volt.
Lelőhelye a finomságok , főzések birodalma volt. Pillanatok alatt előkerült a babakonyhaszekrény mélyéről a zöld boríték.

Második feladatként e heti kedvelt játékunkat játszhattuk nagy örömünkre. Iskolásat, tanítónénit is megszemélyesítve kellett matematika órát bemutatnunk. Mindenki felvidult. Barbi lett a tanítónéni és már kaptuk is a feladatokat. Tapsolást számoltunk. Számot tanultunk játékból leírni. Képzeletbeli füzetünket ellenőrizte a tanítónéni. Büszkék lehettünk a játék pirospontokra, csillagokra. Szomorkodhattak a feketepontot érdemlő gyerekek. Mivel ezt a feladatot is jól teljesítettük, megkaptuk a következő boríték helyét.
Az izgalom már óriási volt a gyermekeink körében. Dorka nem is tudta ezt az érzést magában tartani.
-Óvónéni, én annyira boldog vagyok, hogy mindjárt elsírom magam. Alig tudom visszatartani a könnyeimet.-mondta szemeit törölgetve.
Abigél is megerősítette, hogy ő is nagyon izgul és nagyon jó ez a keresgélés. Ekkor én is boldogságot éreztem, mert úgy láttam, hogy a játék közepén már nagyon jól érzik magukat a gyerekek és még sok meglepetés vár rájuk ami további örömöt okozhat számukra.
A következő levél a pihenőhelyük közelében volt elrejtve. Kerestek, kutattak az ágyak körül, végül Anna találta meg becsúsztatva közöttük. Nagy volt az öröm.
A következő feladat a rendrakás volt. A babaszoba és a galéria környéke kissé rendetlen volt. Hamar mindenki ott termett és pakolt, hajtogatott. Mikor leellenőriztem és megfelelőnek találtam, felolvastam a levél helyét.
– Társasjátékok birodalmában keressétek! Néhány kutató mozdulat után előkerült az utolsó, piros boríték, benne a dicsérő szavakkal és a kulcs lelőhelyével.
Meséskönyvek birodalmában kellett keresni. Mivel ez már nem a gyerekek polca, Éva nénit kértük meg kutassa fel a kulcs hollétét.
-Megtaláltam!-mondta Éva néni. Mindenki nagyon örült. Sikerült elérni a célunkat! A manó dicséretét is megkaptuk. Ki tudtam végre nyitni a hangszóró szekrényét és hangos zene kíséretében énekelhettük az iskolaváró, Gergely napi dalunkat. Szent Gergely doktornak, az én tanítómnak…
Végül levezetésként egy mesét olvastam gyermekeinknek. A mese címe: Az aranykulcs. A történet kicsit hosszú volt, de a sok izgalom után a témán belül maradva a feladatokat teljesítő királylánnyal záródott Boldogságóránk. A kis királylány is meglelte a kulcsot és a boldogságot is a sárkányból átváltozott királyfi által .

Megbeszéltük, hogy ki, hogyan érezte magát és szeretnének hasonló keresgélő játékot játszani, így máskor is tervezünk majd számukra. Így küzdöttünk meg a feladatokkal és társainkkal együttműködve értük el közös célunkat. Mozgalmas, izgalmas délelőtt volt.

Képek