Boldogságóra Program

Decemberben elvégzett feladatok:
A december, mint minden évben általában, az adventi várakozás meghitt hangulatában telt el. Azonban idén mégis egy kicsit változott a helyzetünk, mert iskolánk folyosójának felújítása miatt november 19-től kezdődően a helyi művelődési házban bonyolítottuk le az oktatást. Szűkösebb körülmények között, kisebb termekben, de a helyi szokásokhoz megfelelően alkalmazkodva tanítottunk, tanultunk, amivel bebizonyítottuk egymásnak és önmagunknak is, hogy „sok jó ember kis helyen is elfér”. Kitartásunkat az a hit és remény táplálta, hogy januárban a megszokott falak között, de mégis egy szép, megújult iskolában folytathatjuk majd a munkát. A hely szűke miatt a boldogságórákat sem tudtuk a heti rendszerességgel bonyolítani, ezért a feladatok megvalósítását a rajz és technika órák keretében oldottam meg. Ennek óriási előnye az volt, hogy a szakkörre nem járó gyerekek is részt vettek a megoldásban, így kaptak egy kis ízelítőt a boldogságórákon folyó rendszerről. A Karácsonyra az új helyszínen is nagy szeretettel, örömmel készültünk. Díszítettük a nagy közös karácsonyfát, nap, mint nap élveztük a folyamatosan gyarapodó ünnepi dekorációs fényeket az épület homlokzatán és ablakain, együtt örültünk az életnagyságú figurákból, plüss állatokból elkészült betlehemnek. December 6-án pedig együtt vártuk izgatottan a Mikulás-csomagokat, amiket a gyerekek a karácsonyfa alatt találtak meg és vehettek magukhoz nagy boldogsággal. Hatalmas sikert aratott az udvaron elkészített óriási adventi naptár is, aminek „manósapkái” alatt minden nap egy szétnyírt karácsonyi tabló apró, elrejtett darabkáját lelhettük meg. Karácsonyra pedig a 24 kis képkockából összeállt az egész, ami Micimackót és barátait ábrázolta karácsonyfa díszítés közben. Ez a hangulat a boldogságóráinkat is átitatta. Fő feladatként a „Karácsonyfa” címűt választottuk, aminek alapját egy zöld kartonból kivágott fenyőfa szolgálta. Erre a fára helyeztük el az egyéni formájú díszeket, amire mindenki felrajzolhatta és kiszínezhette az elmúlt napokban megvalósított jó cselekedeteit. Előzetes feladat volt ezzel kapcsolatban, hogy mindennap hajtsanak végre valami jó cselekedetet, kedvességet, figyelmességet, segítségadást a gyerekek ismerőseik, szeretteik, barátaik körében. Közben figyeljék magukat, hogy mit éreznek a végrehajtás során, illetve annak következményeként. A végeredmény pedig önmagáért beszél, hiszen mindenki pozitív élményekről számolt be. Megállapítottuk, hogy szükségünk van az önzetlenségre, az egymásra való odafigyelésre, ez az igazi együttműködés alapja. Idekapcsolódóan megnéztük az elsősökkel az „Alex és Leó meséi” sorozatból „A jó tett helyébe jót várj! című epizódot, ami szintén az egymás segítéséről való tettekre bíztatott mindnyájunkat. Ugyanebből a sorozatból az ünnepekhez kapcsolódóan „A karácsonyi mese” címűt is végig néztük, amihez illusztrációkat készítettünk rajz órán „Alex és Leó karácsonyfája” címmel. Adománygyűjtéshez mi nem „Trevi-kutat” készítettünk, hanem csatlakoztunk az Angyalbatyu elnevezésű programhoz, aminek keretében cipősdobozokba becsomagolt ajándékokat gyűjtöttünk rászoruló gyermekek számára. Ez már évek óta hagyomány nálunk, így a tettünk idén is kedves csomagokat eredményezett, amikkel reméljük, hogy sok családnak szerzünk örömet. A gyerekekkel a családtagjaiknak is készítettünk apró ajándékokat, hiszen a saját kezűleg készített dolgok a „legszívhezszólóbbak”. A nagyobbak tortapapírból készült csipke háttérre készítettek barna színű kartonból mézeskalácsházikót, amit filccel színeztek és hópihékkel díszítettek. Az elsősökkel pedig angyalkákat, ajándékkísérő kártyákat és 3D-s mini karácsonyfákat alkottunk fénymásolt sablonok segítségével, amiket mindenki kedvére dekorálhatott. Megbeszéltük, hogy kapni jó, de adni még jobb, főleg, ha az ajándékozást a szeretet, az önzetlenség és az összetartozás érzése hatja át. A bensőséges hangulatot alkotásaink közepette meghitt karácsonyi dalok hallgatása, videók nézése biztosította.

Képek