Boldogságóra Program

A témát bibliai történettel nyitottuk. Az özvegyasszony két fillérje azt mutatta meg nekünk, hogy nem ugyanaz, ha valaki a fölöslegéből ad, mint amikor azt teszi a „perselybe”, amije csak van.
A jócselekedetek hónapjában a segítőkészség fontosságáról beszélgettünk. Vajon fontos –e és miért, hogy segítsünk másokon? Milyen mértékű segítő tevékenység lehetséges? Akár saját kárunkon is segíthetünk másoknak? Az állatvilágban is segítenek egymásnak az egyedek? Mi lehet a közös az emberek és az állatok világában? A segítő ösztön szolgálhatja a közösség fennmaradását, a saját fajuk védelmét? A segítőkészség az csak egy lelki dolog, vagy hatással van a testünkre is?
A gyerekek szerint fontos az, hogy segítsünk embertársainknak és már ők is többször tettek ilyen gesztust ismerősöknek, de volt, hogy idősebb embernek is az utcán, akit nem ismertek. A gyerekek azt is belátták, hogy közösségi életünk fennmaradását támogatja minden segítő tevékenység. Elmeséltem, hogy az állatvilágban is gyakori a társas támogatási forma, amely egészen az önfeláldozásig terjedhet. A gyerekek nem tudták, hogy vajon hatással lehet –e az empátia fizikai jóllétünkre. Elmondtam, hogy a segítőkészség a tapasztalatok szerint kedvezően hat ki testünk állapotára. Az újabb kutatások szerint is létezik ilyen hatás, azonban ez csak rövidebb ideig marad fenn, mint korábban gondolták. Megkérdeztem a gyerekeket, milyen segítő szervezeteket ismernek Magyarországon? Legtöbben a Magyar Vöröskeresztet, a Máltai Szeretetszolgálatot és a Katolikus Karitászt említették.
Egy videót tekintettünk meg, 21 jótétemény képi gyűjteményét. forrás: https://www.youtube.com/watch?v=9Fc0ATEOPT0
A tanulók kaptak tőlem egy rövid kérdőívet is, hogy gondolják át a következőket: Mire vagy büszkébb, amit másért tettél meg? Mit jelent az, hogy a kedvesség megtérül? Fontos az adakozás? Segítettél már rászoruló emberen vagy állaton? Jobb adni, mint kapni? A gyerekek sok állattal kapcsolatos történetet osztottak meg az osztállyal. Karácsony közeledtével számos alkalmat idéztek fel, amikor adakoztak segítő szervezetek irányításával. Jócselekedeteikre büszkék, de azt is mondták, hogy úgy érzik, még többet is fognak tudni tenni másokért a későbbiekben!
Kirakó sablont osztottam szét a gyerekek között. A feladat az volt, hogy gyűjtsenek jósággal kapcsolatos kifejezéseket és írják a kirakó darabokra.
A jócselekedetek tárháza feladatban tizenöt feladatból kellett kiválasztani kettőt és év végéig kell majd teljesíteni. A mondatok egy része segítő tevékenységet (Főzz egy kávét anyának!), más része ajándékozással kapcsolatosak voltak. (Használt ruhádat vagy játékodat juttasd el egy rászorulónak!), bizonyos feladatok kedvességre, jószándékra vonatkoztak.(Dicsérj meg valakit!) (Ne panaszkodj, kritizálj, légy kedves!)
Montázst készítettünk a segítőkészségről, önzetlenségről, közben a gyerekek elmesélték történeteiket. A leginkább tetsző az volt, amikor egy kisfiú elmesélte, hogy van egy otthonban élő középkorú rokonuk, és miután annak édesanyja meghalt ők látogatják és szokták megajándékozni ünnepekkor.
Nemcsak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánuló jócselekedetekkel készüljünk a karácsonyi ünnepekre! A járvány idején legyünk figyelmesek arra, hogy a karanténba kerülőknek segíthetünk a bevásárlással vagy akár egy kedves támogató telefonhívással is!

Minden bizonnyal sok tárgyi és lelki ajándékokban lesz részünk az ünnepek alatt, azonban ne feledjük Fodor Ákos gondolatát:
„Visszasugárzom,
amit kaptam. Mint a kő
a Nap melegét.”

Képek