Boldogságóra Program

Víg baglyocskák3-4. reflexió

Az osztályom tanulói számára ismeretlen volt a program, a tanulók mind HHH-s gyerekek, ingerszegény környezetben élnek. „A gyermek olyan, mint a tükör. A szeretet nem kezdeményezi, de visszatükrözi. Ha szeretet kap, viszonozza azt, de ha nem kap szeretet, nincs mit visszatükröznie.”
Kevesen voltunk, a 3. és 4. osztály (11 fő) összevont tanulócsoportban tanult minden tantárgyat, így az etikát is, melynek tanmenetébe építettem bele a boldogságórákat.
Számukra, ez úgy vettem észre, hogy előnyt jelentett, az órák során az összevonás, mert egymáshoz csiszolódtak, alkalmazkodtak, elfogadták, támogatták egymást. Egész évben együtt- egymásért dolgoztak, meséltek, játszottak, énekeltek, kézműves alkotásokat, segítették a másikat. A két korcsoport közel áll egymáshoz, jó óraszervezés mellett nagyon jól lehetett velük haladni, ez így volt Boldogságórákon is. A témakörök, a pozitív megerősítés, melyet eddig is alkalmaztam megerősítette a tanulóimat a boldogságra való képességre, mely minden ember alapvető szükséglete. Bagdi Bella dalait egész évben sokat hallgattuk, tetszettek nekik, együtt énekeltük a dalt, nemcsak a boldogságórákon, hanem az óraközi szünetekben is, szabad foglalkozásokon is kérték, hogy szóljanak a dalok. Az óra eleji játékoknál bátortalanok voltak, nehezen oldódtak fel, de a mesék meghallgatása után felbátorodtak (életkori sajátosság, hogy, imádják a meséket), ezért könnyű volt rávezetni őket a témakörökre. Nagyon mély szívből jövő, szívhez szóló, gondolatok is elhangzottak, mindig egyszerű, dolgokra gondoltak, melynek központi eleme a család volt és annak örültem, hogy pozitív érzelmeket fogalmaztak meg. Az óra végi meditációs gyakorlatokat kicsit furcsállták, de megnyugtatta a gyerekeket, ezt a módszert más tanítási órán is alkalmaztam.
A Boldogságórák feladatai, játékai pozitív élményeket, szeretetet, derűt hoztak a hétköznapokba, amelyre szükségük volt a gyerekeknek.
„Jobb Veled a Világ!”

Képek