Boldogságóra Program

A megbocsátás hónapja az óvodában a járványhelyzet miatt ügyeleti rendben valósult meg.
Azok a gyerekek, akik jelen voltak mikro csoportos formában szerezhettek ismereteket, élhették át az érzéseket, tudatosíthatták magukban a megbocsátás nyújtotta emóciókat.
Beszélgettünk a megbocsátásról, mint fogalomról. Kinek mit jelent ez a szó? Mikor van szükség megbocsátásra? Kértem, hogy meséljenek olyan eseményt, amikor megbántodnak, esetleg haragot éreztek a másik iránt. Számomra is meglepő és nagyon szomorú történetek hangzottak el. Amellett, hogy a csoporttársukra, testvérre haragudtak, mert ellökte, elvette, stb., voltak olyanok, akik az anyukájuk iránt éreztek haragot, mert anya ideges volt a „logopédialecke” miatt. Megfogalmazták, hogy ilyenkor a fájdalom az érzés, amit átélnek. Arra a kérdésre, hogy hol érezték a testükben, azt válaszolták, azon testrészen, ahol megütötték pl. fej, láb. Amikor azonban a lelki fájdalomról beszéltünk, azt mindenki a szívében érezte, arra mutattak.
A már használt varázsszavak mellé a hónapban megtanultuk a „sajnálom”, „kérlek, bocsáss meg”, „ne haragudj” varázskifejezéseket, melyet Bagdi Bella dalának köszönhetően sajátítottunk el.
Ismét több nevelési terület érintésével érzékenyítettem őket a téma iránt. Készítettünk megbocsátás virágát, ami a finommotorikájukat és az esztétikai érzéküket is fejlesztette.
Meghallgatták a Prücsök és a harag című történetet, ami nagyon tetszett nekik, átérezték a kislány helyzetét, hiszen nagyon hétköznapi problémát dolgozott fel. Többen megosztottak velünk személyes történetet, ami a saját kutyusukkal történt meg.
A mese végkifejletét, mindannyian hasonlóan gondolták, hogy a kutyusnak meg kell bocsátani, és nagyon örültek, hogy valóban happy end lett a vége.
Készített mindenki saját könnycseppet is, amit bevizesítve kivittünk magunkkal az udvarra, ahol valóban a nap és a szél segítségével felszárítottunk.
A hónap zárásaként felkerült a Boldogságvár előtti 3. lépcsőfokra a megbocsátás jele is.

Képek