Boldogságóra Program

A megbocsátás hónapjában is igen felemásan alakultak a boldogságóráink. A csoport egyik része otthon volt digitális oktatásban, még a másik fele ügyeletben, az iskolában. Ez egyfelől nehezítette a téma feldolgozását, mert mellőzte a személyes kapcsolatok, élmények, érzések csoporton belüli megélését, megtapasztalását. A témával kapcsolatos megélt élményekre, konkrét eseményekre, konfliktusokra koncentráltunk. Megkértem őket, hogy idézzék fel ezeket az eseményeket, az alsó tagozaton eltöltött évek alatt bőven volt ilyen. Végül is egy jó hangulatú beszélgetős óránk kerekedett ki belőle, most már mosolyogva idézték fel azokat a konfliktusokat, amik régen sebeket, könnycseppeket okoztak. Ha megbocsátunk, attól jobban érezzük magunkat, megnyugszik háborgó lelkünk, jókedvűek, vidámabbak leszünk. Nemcsak azért fontos, hogy a társunknak jó legyen, ez nekünk is jó. Örömmel tapasztaltam, hogy ezt már 5. osztályra nemcsak megtapasztalni, hanem szóban kifejezni is jobban tudták a tanulók. A szófelhős feladat igazán testhezálló volt a digitásis tanrendben, digitális kultúra órán csináltuk meg az ügyeletben lévő tanulókkal. Annyira tetszett nekik, hogy több variáció is született.

Képek